Brooklyn

külön közigazgatással biró város a Long-Island Ny.-i végén, New-York mellett, amelytől az East-river nevü tengeröböl választja el. A rendkivül élénk összeköttetést a két város között a B.-hid (40 m. széles lánchid, két oszloppal, 1870-83. épült; a két oszlop közti távolság 430 m., a hid hosszusága 1800 m.) és számos gőzkomp tartja fenn, 806.343 lak. B. a new-yorki-öböl és East-river mentén mintegy 12 km. hosszuságban nyulik el, ahol mindenütt óriási árutárak, hajóépítő műhelyek (az U.S. Navy Yard a Wallabout-bey mellett); fontosabb részei: Wallabout, Williamsburg, South-B., New-B., Bedford. Az iparágak fontosabbjai: cukorfinomítás, vas-, kötél-, gép- sor-, szeszgyártás. A nyilvános épületek különösen a templomok számosak; ezért hivják Cyty of Churches-nek is. Iskolái közül hiresek: a Packer Collegiate Institute, leányiskola, a B. Polytechnic Institute, a B. Institute. A Lincoln-szoborral ékesített Prospect Park gyönyörű kilátást nyujt a környékre. A Greenwood és Evergreens temetőkben számos a szép siremlék. A környékén, a Cypress Hillen óriási víztartók vannak. A forgalom előmozdítására a lóvasuti vonalakon kivül, az oszlopokra épített gőzvasuti vonalak szolgálnak. Kereskedelme egybeforrt a New-Yorkével (l.o.). B.-t 1625. hollandiak alapították; eleinte Breukelen-nek, későbben Brooklandnak hívták.

Forrás: Pallas Nagylexikon