Brucit
magnézium-hidroxid (Mg)HO)2); többnyire egy kevés
vasat is tartalmaz. Különösen geológiai szempontból érdekes ásvány, mert
képződése a dolomitból (szénsavas magnézium és szénsavas mész vegyülete)
helyenként nagyon tanulságosan konstatálható. Igy Tirolban a Fassa völgyben
Predazzo vidékén, ahol az eruptiv kőzetektől metamorfizált dolomit B.-tá és
mészpáttá változott. Nagy, többnyire zöldes szinü, rostos leveles halmazokban
találni ott a B.-ot fehér és szemcsés mészkőben, vagy pedig a B. és a szemcsés
mészkő (márvány) oly bensőleg van egymással keveredve, hogy a kettőnek keveréke
egy sajátságot fehér vagy szürke márvány, melyet predazzit-nak vagy
penkatit-nak neveznek. É-Amerikában szerpentinben (Pennszilvánia: Texas,
Lancaster; New-Jersey; Hoboken) kristályokban is terem, még pedig néha nagy
hatszöges rendszerbeli fennőtt táblás romboéderes kristályokban, továbbá
leveles tömegekben, melyeknek tökéletes hasadása (a bázis-lapokkal egyközösen)
s gyöngyfénye leveles gipszre emlékeztet. Vékony lemezei hajlékonyak.
Szintelen, fehér vagy zöldes. K. 2. fs. 2,2-2,3. A levegőn idő multán veszti
fényét s átlátszóságát, mert széndioxidot vesz fel; nagy mennyiségü
szénvasfelvétel által hidromagnezittá változik. Savakban oldódik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|