Brück

1. (Pontanus, tkp. Heintze) Gergely, ném. államférfiu, szül. Brückben, Wittenberga mellett, 1483., megh. Jénában 1557 febr. 20. Jogot hallgatott Wittenbergában és O.-Franfurtban. Bölcs Frigyes választófejedelem 1520. kancellárjának tette s mint ilyen kisérte urát és ennek utódját a birodalmi gyülésekre. Tudományával s tapintatával nagyban lendített a reformáció ügyén és elterjedésén. Ő tervezte először az augsburgi hitvalás szövegezését és benyujtását (1530) s ő irta a német szöveghez az előszót. Résztvett a schmalkaldeni szövetség alapításában és a protestáns rendeknek mérsékelt, de határozott politikát ajánlott. Különös gondot fordított a wittenbergai egyetemre. Midőn János Frigyes választófejedelem, V. Károly császár által elfogadott (1547), B. Jénába vonult vissza, ahol meg is halt. V. ö.: Kolde, Der Kanzler B. (Gotha 1874).

2. B. Henrik, kat. egyházi iró, szül. Bingenben 1831. Jelenleg mainzi kanonok. Művei: Die geheimen Gesellschaften in Spanien (1881); Lehrb. der Kirchengesch. (5. kiad. 1890. magyarra ford. Zimándy Ignác); Gesch. d. kath. Kirche im 19 Jahrdt. (2. köt. 1887-89.)

Forrás: Pallas Nagylexikon