Bruckenthal

-család, erdélyi szász származásu család, melynek tagjai nagy szerepet vittek hazánk Királyhágón túli részének történelmében.

1. B. Sámuel, báró, szül. Ujegyházon 1721. jul. 26., megh. N.-Szebenben 1803. Gimnáziumi tanulmányait Nagy-Szebenben elvégezvén, M.-Vásárhelyt és Halleban jogtudományt tanult. 1745. a n.-szebeni városi tanácsnál vállalt hivatalt, 1751. mint a szászok küldöttjét az udvarhoz menesztették. Mária Terézia «képessége miatt» gubernális titkárrá nevezte ki. 1760. gub. tanácsos, 1766. az erdélyi udv. kancellária elnöke, 1774. a gubernium elnöke és 1777. Erdély kormányzója lett. Mivel II. József törvénytelen ujításait nem mozdította elő, 1787-ben előrehaladott korának ürügye alatt nyugalomba helyezték. Munkatársa volt Bukownak az erdélyi határ-őrvidék felállításában; mint az udvari kancellária elnöke uj adórendszert teremtett meg, mely legalább főpontjaiban 1848-ig érvényben volt. 1765. kieszközölte Mária Teréziától a fogarasi dominiumnak 200.000 forinton 99 évre a szászok javára való átengedését, miáltal a szász nemzeti-vagyonnak vetette meg alapját. ebből az alapból 1850. a szász universitás évenkint 50.000 frtos alapítványt az erdélyi német iskolák javára vetett ki. Ugyancsak ő indítványozta Erdélynek nagyfejedelemséggé való emelését, valamint a szász nemzetnek «inclyta» cimmel való elnevezését. B. Nagy-Szebenben egyetemet is szándékozott alapítani, de e terve Bajthai kat. püspök ellenmondása következtében dugába dőlt. Nagy-Szebenben tudományos muzeumot is alapított (képcsarnokot, éremkárt, régiségek, rézmetszetek gyüjteményét és könyvtárt) és 36.000 frtot a gyüjtemények gyarapítására szánt. Az alaptőke felülmulja most a 100.000 frtot. A gyüjtemények az örökhagyó meghagyása szerint, miután a férfiág 1872-ben kihalt, a n.-szebeni ev. gimnázium tulajdonába mentek át. Irodalmi munkái közül csak kevés jelent meg nyomtatásban. V. ö. Schaser: Denkwürdigkeiten aus dem Leben des Frhr. S.v. Bruckenthal. Schuller: Mária Theresia und Frhr. v. Bruckenthal. Trausch: Schriftstellerlexikon I. köt. Szinnyei: Magyar irók I. köt.

2. B. Mihály, szül. 1746 márc. 30., megh. 1813. 1783. gubernális tanácsos lett, a Hóra-lázadáskor pedig Hunyadmegye kormányzója és a fogarasi kerület biztosa volt. Munkái: Darstellung der geheimen Triebfedern und Werkzeuge von den der sächsischen Nation und ihren Beamten seit 1794 widerfahrenen Kränkungen dem Kaiser Franz II. im Jahre 1808 vorgetragen. (Megjelent a Siebenb. Deutsches Wochenblattban 1868.) Anzeige derjenigen Gegenstände, welche Sr. Majestät Allerhöchsten Person, sowohl der ganzen österr. Monarchie und besonders Sr. Maj. treuesten siebenb.-sächsischen Nation, theils gegenwärtige, theils künftige wesentlice Nachtheile und Schaden unwidersprechlich zuziehen (u. ott 1870). Kéziratban: Abriss der National-Konstitutionen oder der innerl. Verfassung der Sachsen in Siebenbürgen.

Forrás: Pallas Nagylexikon