Brüh

1. Henrik gr., III. Ágost, szász választófejedelem és lengyel király, szász miniszterelnöke, szül. Gangloffsömmern családi birtokán Weissensee mellett Thüringiában, 1700 aug. 13., megh. 1763 okt. 28. 1719. II. Ágost szász választófejedelem és lengyel király apródja lett; urát minden utazásán kisérte és nemsokára oly mértékben birta kegyét, hogy a legjövedelmezőbb s legbefolyásosabb állásokra jutott. Hatalmának tetőpontjára III. Ágost uralkodása (1733-63) alatt emelkedett. Ő adta át III. Ágostnak a lengyel koronát, ő támogatta a trónnak elfoglalásában, ő szerzett neki pénzt, ha kellett, bármi úton-módon; ezért birta föltétlen bizalmát és kegyét s ezért viselte az ország főbb hivatalait. VI. Károlytól grófi rangot kapott s egyuttal több jelentékeny uradalom birtokosa lett. Az ország ügyeit korlátlan hatalommal vezette s az állam adósságát 20 millió tallérről 100 millióra növelte. II. Frigyes porosz király megvetésével sujtotta; B. ez okból kivitte, hogy Szászország a második sziléziai háboruban Ausztria oldalán harcolt. Midőn Frigyes 1756 aug. Szászországot megszállotta, B. előbb a királlyal Königsteinba, azután Lengyelországba menekült. A hubertsburgi béke után (1763 március 30.) visszatért Drezdába. A király halála után B. hivatalát letette, de három héttel rá maga is meghalt. B-t csakis halála menté meg a megérdemelt büntetéstől: kisült ugyanis, hogy az országot 5,3 millió tallérral rövidítette meg. A kormány mindamellett a pört beszüntette, ugyhogy a nagy vagyont B. fiai örökölték. V. ö. Justi, Leben und Charakter des Grafen von B. (Göttinga 1760-61, 3 köt.); Zuverlässige Lebensbeschreibung des Grafen von B. und des Kabinetsministers A. J. Fürsten von Sulkowski (Frankf. és Lipcse 1766).

2. B. Károly Frigyes Mór Pál gr., az előbbinek unokája, született Pförtenben (Alsó-Lausitz) 1772 máj.18., megh. 1837 aug. 9. 1800-ban Henrik porosz herceg, később pedig Luiza királynő kamarása lőn. Részt vett az 1813. háborúkban. 1815-1828-ig a berlini királyi színházak főintendánsa volt, megindította a Dramaturgisches Wochenblatt c. szaklapot és alkalmi szindarabokat irt. 1830. a királyi muzeumok igazgatója lett.

Forrás: Pallas Nagylexikon