Brune

Vilmos Mária Anna, francia marsall, szül. Brive la Gaillarde-ban (Correze départ.) 1763., megh. Avignonban 1815 aug. 2. Jogot tanult és egy ideig mint nyomdász élt Párisban, majd a forradalom kitörése után összeköttetésbe lépett Danton-nal s 1792-ben mint polgári biztos Belgiumban működött. 1793. a hadseregbe lépett, mint ezredes küzdött a Vendéeban és mint dandártábornok Hondschoote-nál; 1795. pedig a párisi vendémiaire-i felkelés elfojtásában működött közre. Részt vett továbbá Bonaparte 1796- és 97-ki olaszországi hadjáratában s 1798. francia mintára alakította át a helvét köztársaságot. 1799. a batáviai köztársaságba küldték, hogy az országot az angolok tervezett támadása ellen megvédelmezze; ugyanannak az évnek őszén megverte Abercromby angol tábornokot Bergennél, York herceget pedig Alkmarnál kapitulációra kényszerítette. Brumaire 18. után Bonaparte megbizásából közreműködött a vendéei felkelés elfojtásában. A marengói ütközet után, 1800 aug. 13. az olaszországi hadsereg vezérletét vette át s a fegyverszünet letelte után az osztrák hadsereget a Brenta folyóig visszaszorította. 1802-4. követ volt a portánál s 1804. Franciaországba visszatérve, Napoleon marsallá nevezte ki. 1806. a hanza-városok kormányzójává nevezte ki, de IV. Gusztáv svéd királlyal való levelezése, ki őt, bár sikertelenül, XVIII. Lajos részére megnyerni igyekezett, gyanut keltett fel ellene, amiért is Napoleon visszahivta és többé nem is alkalmazta. 1815-ben ismét Napoleonhoz csatlakozott s mint a délfranciaországi csapatok parancsnoka Toulont hosszasan oltalmazta a Bourbonok ellen. Midőn B. Napoleon másodszori lemondása után Párisba visszatérni készült, Avignonban a royalista csőcselék, mely őt tévesen Lamballe hercegnő gyilkosának tartotta, meggyilkolta. V. ö. Notice historique sur la vie politique et militaire du maréchal B. (Páris 1821); és Vermeil de Couchard, L"assassinat du maréchal B. (Páris 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon