Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Brunner... ----

Magyar Magyar Német Német
Brunner... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Brunner

1. Henrik, német jogtudós, született 1840. Prágai, utóbb berlini egyetemi tanár. A német, francia, normann és anglo-normann jogtörténet terén kiváló tevékenységet fejtett ki. Legnevezetesebb művei: Die Entstehung der Schwurgerichte (Berlin 1872); Rechtsgesch. d. röm. und germ. Urkunde (1880). Deutsche Rechtsgeschichte (eddig 2 köt.) elsőrangu fontosságu munka.

2. B. János Konrád, német anatómus, szül. Diessenhofenben 1653., meghalt Mannheimban 1727. A heidelbergai egyetemen tanár volt, de csak egy évig, mert a pfalzi választófejedelem udvari orvosának fogadta, kitől később nemesi címet is nyert. Ő irta le először a nevéről nevezett mirigyeket az ember és kutya doudenumában. A pankreás élettanához is fontos adatokat szolgáltatott. Munkái: De glandulis in duodeno intestino detectis (1687); Experimenta nova circa pancreas (1722).

3. B. Móric lovag, osztrák műszaki tiszt és katonai iró, szül. Bécsben 1839 jul. 30. Jelenleg Przemylsben vezeti az ottani erődítéseket. Szakmunkái: Leitfaden für d. Unterricht im Festungskrieg (Bécs 1884); Leitfaden für den Unterricht in der beständigen Befestigung (u. o. 1887); Leifaden für den Unterricht in der Feldbefestigung (u. o. 1887); Sind Festungen erstürmbar? (u. o. 1882); Die Vertheidigung von Strassburg im J. 1870. (u. o. 1872); Über die Anwendung des Infanterie-Spatens (u. o. 1881) stb.

4. B. Sebestyén, kat. teologus és iró, született Bécsben 1814 dec. 10. Több helyen volt pap, utoljára Bécsben. Nézeteit Németországra vonatkozólag Die Prinzenschule zu Möpselglück (Regensb. 1847) c. regényében irta meg. 1848-1865. a Wiener Kirchenzeitungot szerkesztette; 1853-57. u. o. egyetemi pap volt. Munkái ultramontán szinezetüek. Ilyenek: Die Welt ein Epos (Regensb. 1846); a feltünést keltett szatirikus iratok: Der Nebeljungen Lied (Regensb. 1845); Der deutsche Hiob; Blöde Ritter, Gallerie deutscher Reichspfiffe, Schreiberknechte, Das deutsche Reichsvieh, Keilschriften stb.; elbeszélései: Des Genies Malheur und Glück (Regensb. 1864); Diogenes v. Azzelbrunn (u. o. 1864); Fremde und Heimat (u. o. 1864). Irt azután uti rajzokat is, melyeknek se szeri se száma. elbeszélései és poétai iratai öszegyüjtve 18 kötetben, Regensburgban jelentek meg 1890.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is