Brussza

Khodavendikjar vilajet fővárosa a főkormányzónak, egy mollának, egy muftinak, egy görög és egy örmény érseknek székhelye, a Márvány-tengertől 30 km.-nyire, a 2500 m. magas Olimpus lábánál, gyönyörű szép vidéken, amelyet Granadáéhoz hasonlítanak; 75,000 lak. (²/₃ török, 7000 görög, 8000 örmény és 3000 zsidó, hires selyemfonással (45 selyemfonó 2100 fonószékkel), itt készülnek a Brussa vászon név alatt ismeretes lazán szőtt, félselyem kelmék, igen jó bortermelő hely. Kereskedelme selyemmel igen élénk; Európába (Lyonba) is elviszik. Brussza két részből áll, a felső város vagy citadella (hisszár), részben meredek sziklán épült és fallal van körülvéve; az alsó város az Ulfer sikján terül el és ujabb időből való. Az 1885. földrengés óta a város európaias színt öltött. B.-ban sok a régi török emlék, az ó-ottomán építészet legkiválóbbjai; köztük a mecsetek és a síremlékek elsőrendü érdekességüek. Az Ulu Dsami (nagy mecset) a város közepén; a négyszögletes épületet 20 lapos kupola fedi; belsejében szökőkút van, a falakon és pilléreken koránmondatok láthatók kalligrafikus irásban. A két nagy és négy kisebb kupolával födött Jesil dsami (zöld mecset) a város K-i végében (1420. I. Mohammed építette) művészi építés és drága építőanyag tekintetében egyike az ottomán építészeti emlékek legkiválóbbjainak; különösen szépek a falak belső diszítése, a falakon végighuzódó pompás email-cserepekből összeállított feliratok. A Jesil dsamival szemben áll a Jesil Turbe, I. Mohammed mauzoleuma (megh. 1421.), nyolcszögletes, kupolával fedett épület, amelynek belsejét szintén email-fayenceokból összeállított feliratok és virágfüzérek ékesítenek. A Bajazid Jildirim-mecset (1400-ból) a város K-i része mellett elszigetelten áll. Amint látszik, a többi mecset mintaképeül szolgált. A II. Murad-féle mecset, Muradije, karcsu minaretjével, nagyon hasonlít a Bajazidéhez; előcsarnoka, amelyben pillérek és oszlopok váltakoznak, nagyon szép hatást tesz. E mecset mellett, falakkal körülvett, óriási platánoktól beárnyékolt rózsakeretben vannak az igen érdekes szultánsirok, összesen 11, négy-, hat- és nyolcszögletü kupolákkal, födött siremlék, amelyekben I. Murad, feleségei, gyermekei és unokái vannak eltemetve. I. Murad (megh. 1389.) turbeja felül nyilt hogy ez épület közepén álló márvány lapokkal takart sírt az eső érhesse; II. Mohamed szultán legifjabb fiáé (megh. 1742.), a belsejét diszítő pompás persa fayenceainál fogva. A sikert mellett van a II. Muradtól épített medressze. Ény-ra B.-tól 35 percnyi távolságra, Csekirge faluban vannak a hires kén- és vastartalmu ásványvízforrások és a Gazi Hunkair-mecset, részben a bizanci, részben a gót stilusra emlékeztető részletekkel. Az egész K-en hires B.-i fürdők, már az ókorban is nagyhirüek voltak; az Olimpus lejtőin erednek és nagy költséggel vannak a városba bevezetve. Leginkább látogaják a böjük és kücsük kikürdlit (a nagy és kis kénes fürdőt), amelyeknek forrásvize 82°C., átlásztó, de világos sárga színü; hatásában a gasteini forrásokhoz hasonlítják. A Kara Musztafát (42°C.) és az építészeti tekintetben is érdekes Jeni Kaplidsát (78°C) amelyet Rusztem basa, a nagí Szoliman veje építtetett, nem annyira gyógyító hatásuknál, mint inkább kristálytiszta vizüknél fogva (a törökök gümüsszu, ezüstvizenk hívják) látogatják. Érdekes épület végre a bazár is. Gyönyörű kilátás nyilik a városra és messze környékére, a 2500 m. magas mőziai Olimpusról (törökül Kesis-dagh), amelyet az év nagy részében hó borít. B.-t vagy mint régebben nevezték, Pruszát 180. Kr. e. II. Prusiás, Bitinia királya, V. mások szerint Hannibal alapította. 950 körül az arabok lerombolták; későbben azonban a bizánci császárok ujra felépítették és megerősítették. Oszmán szultán tíz évi ostrom után 1326. elfoglalta és a török szultánok székhelyévé tette; 1365-ig az is maradt. Oszmán, Orkán, I. Murad, I. Bajazid, II. Mohammed és II. Murad itt vannak eltemet. Bajazidnak legyőztetése után Angoránál (1402) Timur, a mongolok kánja romoblta szét, de ujra felépült. A jelen században sok kárt tettek benne a földrengések, különösen az 1855-iki, midőn több mint 1000 ember veszett el benne. A legutóbbi orosz-török háboru befejezte után a Dobrudsából és Bolgárországból sok menekülő költözött ide, aminek következtében lakossága rohamosan megszaporodott.

Forrás: Pallas Nagylexikon