Bua

(Buha). Árpádkori magy. személynév, mely kétségkivül a mongol-török «bukha», «buka» azaz bika szónak felel meg s mint ilyen: a kun-tatár Boga, Buga, turkesztáni Buka név változata. Hozzánk olyan török elemektől került, melyek mongolokkal vegyültek vagyis az ujguroktól, az ősi hunuguroktul. (V. ö. mongol: bukha, ujgur: bugha.) B., Buha, Bivia (Biuia v. Buua) alakban II. Gyula erdélyi vezér idősb fia neveként említtetik. Ezenkivül a XIII. sz. többször előfordul (1214. Bwa, 1252. Bua, 1214. Buha 1214-15. Bucha).

Forrás: Pallas Nagylexikon