Bubi
v. Báobi, a fernando-Po szigetén (felső guineai öböl,
Nyug.-Afrika) lakó Adiyák erurópai neve, mert ők minden idegent bubinak (a. m.
barát) szólítanak. A B.-k a portugáloktól fölfedezett lakatlan szigetre,
Gábunból költöztek át, mint hogy őker a régi szülőföldjükön a mpongvék egyre
sanyargatták. Igen lehagyatott és vadon állapotban élő népség, mely egészen
meztelenül jár, csak pálmarostokból font kalapot viselnek, hajukat fölfelé álló
varkocsba kötik; karjaikon és nyakuk körül füzéreket viselnek csontocskákból és
kövecskékból; fegyverük a tűzkőpuska és a dárd, ritkán bunkó, ezenkivül minden
férfi a karjára szijjal erősített kést hord, az asszonyok pedig karjukhoz
erősített pipát hordanak. A B.-k magas (1,7 m.) termetüek s erős
testalkotásuak, sötétbarna bőrüek, csúf arcvonásuak (miért is angol
elnevéezsük; scratched faces, ráncos arcuak). Szelid jellemöknél fogva a többi
négerektől elütnek, kicsiny községekben egy főnök kormányzósága alatt élnek,
rabszolgaság náluk ismeretlen, fétis-imádók, a rossz szellemek behatása ellen
amuléteket viselnek, egyébként vadászatból, halászatból élnek s a terményeket
(yam-ot, pálmadiókat stb.) az európaiaktól más tárgyakért becserélik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|