Bubo
(lágyék). Igy nevezik a venerikus és bujakóros bántalmaknál
fellépő nyirkmirigydaganatot. E nyirkmirigy-nagyobbodások és daganatképződések
rendesen bizonyos kórhatány, méreg hatása következtében állnak elő, néha
genyesdésbe mennek át (bubo suppurans), néha azonban mint nagyobbodott és
megkeményedett mirigydaganatot hosszu időn át megmaradnak és reudes nagyságukra
ritkán zsugorodnak össze (bubo indolens). Előbbi a lágy fekély kisérője, mig
utóbb a bujakóros (kemény) fekély következménye. A B. szó helyett a tudományban
inkább használják az Adenitis. Lymph-adenitis elnevezést, amennyiben a bubo
szót idővel általában mindazon mirigydaganatokra vonatkoztatták, melyek a
lágyéktájon kivül, a test egyéb helyein is előfordulnak, nevezetesen a nyakon,
a könyökön, ha ezek mirigyei bujakóros fekély következtében megbetegednek, a
középkorban a B. általánosabb volt mint jelenleg, mert gyakran veszélyes alkati
bántalmakkal járt s a test egész mirigyrendszerének megnagyobbodását idézte elő
s B.-dögvész néven ismerték.
A lágyékmirigydaganatot röviden dob-nak is nevezzük és
keletkezésének oka szerint két csoportba tartozik. 1. Önszenvi (B.
idiopathicus) a dob akkor, ha belső traumatikus ok, p. nagy és fárasztó
gyaloglás, nehéz tárgy felemelése v. külső traumatikus inger, p. külső sérülés,
ütés folytán keletkezett. Néha azonban még venerikus és bujakóros bántalmak
tünete gyanánt is mutatkozik, anélkül, hogy elsődleges bántalmat találnánk; a
franciák ezeu alakot, mely lényegére nézve még homályos, bubon d" emblée-nek
nevezik. 2. Tüneti-bob (Bubo sympathicus) keletkezését egy a dobszékhelyétől
távolabb eső, de vele nyirkutak által közlekedő kóros folyamat okozza, melynek
kóros terméke a közlekedő nyirkutak utján a legközelebbi nyirkmirigycsoportban
lerakódik és lobot idézve elő, a nyirkmirgyek duzzadását eredményezi. A tüneti
dob ritkábban húgycsőtakár, gyakrabban venerikus (lágy) fekély és leggyakrabban
bujakóros (kemény) fekély kiséretében keletkezik. Okát képezheti azonkivül
valamely a nyirkmirigyekkel a nyirkutakon át közlekedő rosszindulatu álképlet
vagy nagyobb foku mélyebb genyedés. Minden kezdődő nyirkmirigydaganatnál
igyekezni kell a nyirkmirigyeket visszafejlődésre birni, mely célból felszívó
hatásu jód- és higany készítményeket alkalmaznak. Azon esetekben, melyekben a
daganat vissza nem fejlődik és genyedés kimutatható, sebészi eljárás
foganatosítandó: késsel való megnyitás és antiszeptikus kezelés.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|