Bucer

Márton, német reformátor, szül. Schlettstadtban Elzászban 1791., megh. Cambridgeben 1551 febr. 27. Már 15 éves korában a dominikánus rendbe lépett, a heidelbergai egyetemen a görög és héber nyelvet, valamint teologiát, filozofiát és retorikát tanult. Lutherrel való személyes ismertsége (1518), valamint Erazmus iratai hamar megnyerték a reformáció ügyének. A rendet 1521. odahagyta és Frigyes pfalzi választó-fejedelem udvari lelkésze lett, 1522. lelkész Sickingen mellett Landstuhlban, majd Weissenburgban s onnét a speieri püspök által elüzetve. 1523. Straszburgban. Nagy tevékenységet fejtett ki a lutheránusok és reformátusok uniója érdekében. Kezdetben, nevezetesen a berni (1528), majd a marburgi (1529) disputációkon inkább Zwingli pártján állott s ily értelemben volt szerzője 1530. a Confessio tetrapolitana-nak az Augustana-val szemben. Utóbb, így a schweinfurti (1532), kasseli (1535) értekezleteken és a vittenbergai Concordia-ban (1536) a lutheránusokkal való kibékítésen fáradozott, ezért Luther nézeteivel s kivált urvacsorai tanárával szemben jelentékeny engedményeket tett. Azt tartotta, hogy a református felekezetek tanaiban semmi lényeges különbség nincsen. Sőt iparkodott a ref. egyházat a katolikus egyházzal is kiegyeztetni Hesseni Fülöp tartománygróffal egyetértőleg a hagenaui vallásértekezleten (1540), a regensburgi birod. gyülésen (1541) és az ottani vallásértekezleten (1546), valamint több névtelen iratban. Sokat ártott B. hirnevének, hogy a tartománygróf kettős házasságát védeni iparkodott. Midőn az interiment aláirni állhatatosan vonakodott, Straszburgot el kellett hagynia s 1549. Cramer érsek hivására Angiába ment. Nagy tudománya és szerénysége miatt itt általános becsülésben állt. Hamvait a cambridgei főtemplomban helyezték örök nyugalomra, Mária királynő azonban a koporsóból kivétette és megégettette, mignem Erzsébet az emlékjelet ismét visszaállította. Számos iratai összegyüjtvemég nem jelentek meg. V. ö. Baum, Capito és B. (Elberf. 1860); Lenz, Nagylelkü Fülöp hesseni tartományi gróf levélváltása B.-vel (Lipcse 1880, 1 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon