Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Buch... ----

Magyar Magyar Német Német
Buch... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Buch

Buch Lipót Keresztély báró, német geologus, szül. Stolpe várában (Ukermark) 1774 ápr. 26., megh. Berlinben 1853 márc. 4. Humboldt Sándorral együtt látogatta a freibergi bányászati akadémiát és a hires Wernernek volt legkiválóbb tanítványa. Kezdetben B. is Werner neptunikus tanait vallotta és első munkáiban azok mellett szállott sikra. Versuch einer geognostischen Beschreibung von Schlesien. c. munkájában figyelmeztetett legelőször egy az ideig nem ismert uj kőzetre, melyet későbben (1810) gabbro néven irt le. 1797. az Alpok tanulmányozásához fogott és Humboldttal együtt Salzburg vidékén kezdette meg beható és nagyjelentőségü tanulmányait. Két évi fáradságos kutatás után a Vezuvot tanulmányozta 1802. Dél-Franciaországba ment, hogy Auvergne területén végezzen kutatásokra. 1805. Nápolyba tért vissza és ott aug. 12. Humboldt Sándorral meg Gay-Lussac-kal együtt a Vezuv igen heves kitörésének volt tanuja. 1806-1808. Skandináviát utazta be és ott egyebek közt azt a nevezetes geologiai tényt konstatálta, hogy ez a félsziget egyre emelkedőben van. Utját visszafelé Lapplandon keresztül vette és 1810. irta meg Reise durch Norwegen und Lappland (2 k.) c. munkáját. 1815. a későbben Afrikában szerencsétlenül járt Smith Kersztély botanikussal együtt a Kanári szigetekre rándult, melynek eredményképen irta: Physikalische Beschreibung der kanarischen Inseln (Berlin 1825). Ezen utja főképen azért nevezetes, mert itt érlelődött meg benne az ő elmélete a vulkánok képződésről, mely elméletben nemcsak hogy lerombolta mesterének, Wernernek, neptunikus felfogását, de a másik végsőségbe esett, amennyiben minden jelenséget vulkáni okokra igyekezett visszavezetni. Vulkáni elméletéhez hiven a dolmitot is vulkáni eredetünek vette és az erre vonatkozó, későbben ugyancsak megdöntött elmélete annyiban vált nagyfontosságuvá, mert alkalmat adott e kérdéssel összefüggő számos tanulmányra az akkori geologusok és kémikusok részéről. Az Alpokban és Németország számos területén tett földtani tanulmányainak eredményeképen adta ki B. 1824. Németország földtani térképét 42 lapon (2. kiad. 1832). Igen sokat foglalkozott palentologiai tanulmányokkal is és idevágó munkái: Ueber Terebrateln (Berlin 1834); Ueber Delthyris oder Spirifer u. Ortis (u. o. 1838); Ueber Productus oder Leptaena (u. o. 1842); Ueber Cystiden (u. o. 1845) Ueber Ceratiten (u. o. 1849). Egyéb munkái: Ueber den Jura in Deutschland (Berlin 1839); Beiträge zur Bestimmung der Gebirgsformationen in Russland (u. o. 1840); Dei Bäreninsel nach B. M. Keilhau geognostisch beschrieben (u. o. 1847);Betrachtungen über die Verbreitung u. die Grenzen der Kreidebildungen (Bonn 1849). Összes munkái összegyüjtve megjelentek Berlinben 1867-85. 4 köt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is