Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bucher... ----

Magyar Magyar Német Német
Bucher... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bucher

1. Adolf Lotár, porosz diplomata, szül. Neustettinben (Pomeránia) 1817 okt. 25., megh. Glionban a Genfi tó partján (Territetnél) 1892 okt. Jogot végzett a berlini egyetemen, a bölcsészetet pedig Hegeltől hallgatta. 1838. a birói pályára lépett. 1848. Stolp városa a frankfurti nemzetgyülésbe választotta képviselőnek, később pedig a II. porosz kamarában, hol B. az alkotmányos reformban élénk részt vett, több fontos törvényjavaslat tárgyalásánál mint előadó szerepelt és a Berlinben kihirdetett ostromállapot ellen is felszólalt. 1850. pedig a többi szabadelvü képviselővel együtt megtagadta az adót. A kormány e miatt pörbe fogta és fogságra itéltette, mely büntetés elől Londonba menekült, s ott szerzett tapasztalatai a konzervativ törekvések felé vitték. Szakított eddigi liberális pártállásával, s: Der Parlamentarismus, wie er ist c. feltünést okozó könyvében be is vallotta lépését. 1861. visszatért Németországba és a szabad elvü nemzeti párt ellenfeleihez szegődött. 1864. előadó tanácsosság nevezték ki. Ez állásában annyira bele tudta magát képzelni Bismarck szellemi légkörébe és oly ügyesen tuda urának terveit szavakba burkolni, hogy elválaszthatatlan kisérője lett Bismarcknak s a fontosabb külügyi politikai jegyzékeket és politikai emlékiratokat egymaga szövegezte. Az 1870-72-iki háboruban sem távozott Bismarck oldala mellől. Zajtalan, de fáradhatatlan és rendkivül ügyes tevékenységének jutalmául titkos követségi tanácsos rangját kapta, a berlini kongresszuson pedig mint sécrétaire archiviste szerepelt. Bismarck elbocsáttatása után azonban B. is visszavonul (1892). Művei közül nevezetesebbek: Kulturhistorische Skizzen aus D. Industrieausstellung aller Völker (Frankfurt 1851); Bilder aus der Fremde, für die Heimat gezeichnet (1862, 2 köt.). Sajtó alá rendezte Lassalle-nak System der erworbenene Rechte 2. kiadását; Lassale ugyanis végrendeletében B.-t bizta meg munkái kiadásával. V. ö. Poschinger, Ein Achtundvierziger. Buchers Leben und Werke (Berlin, 2 kötet, 1890-1891).

2. B. Antal, német iró, szül. Münchenben 1746 jan. 8., megh. u. o. 1817 jan. 8. A jezsuiták ellen folytatott polemiája révén lett nevezetessé. II. Miksa József 1778. engelbrechtsünsteri pappá nevezte ki. Szabad szellem, humor és maró szatira jellemezték munkáit. Humorisztiko-szatirikus munkái: Charfreitagsprocession: Spottspiel von der Sündfiut;Fastenexempel; Portiunkula-Büchlein; Christenlehre auf dem Lande: Die Jesuiten auf dem Lande; Allerneuester jesuit. Eluenspiegel; komoly hanguak: Briefe über die Jesuiten in Bayern. Összes munkáit Klesting J. adta ki öt kötetben (München 1819-20).

3. B. Bruno, német művészeti iró, szül. Köslinben 1826 ápr. 24. B. Adolf Lotárnak öccse, Bécsben ujságiróskodott, 1869. az osztrák mű- és iparmuzeum titkára, 1885. aligazgatója lett. Munkái: Die Kunst im Handwerk (Bécs 1872); Geschichte der technischen Künste (Stuttgart 1875); Katechismus der Kunstgeschchte (Lipcse 1880 3. kiad. 1890); Die Fayence von Oiron (Henri-deux) (Bécs 1879); Reallexikon der Kunstgewerbe (u. o. 1884); Die Glassammlung des österreichischen Museums (Bécs 1888); Die alten Zunft- und Verkehrsordnungen der Stadt Krakau (u. o. 1889). Gnauthtal együtt 1874-76. kiadta Stuttgarban Das Kunsthandwerk cimü képes havi közlönyt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is