Bucsecs

a Kárpátok D-i határláncolatában, a Brassói vagy Barcasági hegység legmagasabb s a Negoj után Erdély másod legmagasabb csucsa, hatalmas hegykolosszus, mely a törcsvári és tömösi szoros közt, Törcsvártól DK-re emelkedik s legnagyobb részt már Romániában esik. A B. tulajdonkép óriási sziklakatlan, melyen a Jalomica folyik végig; ennek völgyéből köröskörül enyhén emelkednek a hegygerincek egy félköralaku hegypárkánnyá, mely kifelé irtoztató sziklacsoportokban rémítő meredekséggel esik alá. E kivülről hozzáférhetetlen sziklapárkány középpontjában a B. legmagasabb csucsa, az Om (Omu, azaz ember) emelkedik (2508 m.) Magyarország határán, mig a Szinája feletti Karajmán (2495 m.) már egészen Romániába esik. A Jalomica-szakadékban (oláh területen) Szkit la Jalomica sziklakolostor fekszik, vadregényes helyen, sziklabarlang nyilása előtt, néhány kalugyer lakóhelye; az Om csucsán a Siebenbürgischer Karpathenverein menedékháza áll. A B. Tölcsvár felől a Simon-völgyön, Sztrunga vámházon és az említett kolostoron át 10 óta alatt, a Porta völgyön át, nehezebb uton 5 óra alatt, v. végül Rozsónyóról a hires Malajesti völgyön át 8 óra alatt érhető el; Szinaja felől 7 óra alatt. V. ö. Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása, II. 139-142; Filtsch József: Die Stadt Kronstadt und deren Umgebung (Bécs 1886); Mysz Edw.: Touren-Weiser für Ausflüge in die Umgebung von Krosntadt (Brassó 1892); Emke uti kalauza Magyarország erdélyi részében (Kolozsvár 1891); Orbán Balázs: A Székelyföld leirása, VI. 386-389.

Forrás: Pallas Nagylexikon