Buda

A magyar mondák szerint a hét hun vezérek egyik s Etelével és Reuvával v. más változat szerint Kevével együtt Bendeguz fia az Érd v. Kádár nemzettségből Miután a cesumauri ütközetben Etele és Buda kivételével a többi hun vezér elesett, a hunok a Pannoniába való jövetel 28. évében Etelét választották királyukká, ki a Tisza folyótól a Donig terjedő földet Budának engedte át s azután a veróniai Detre tanácsára a nyugati népeket haddal támadta meg. Diadalmas hadjáratából visszatérve Sicambirában gyülést tartott s ez alkalommal testvérét, Budát saját kezeivel megölte és testét a Dunába vettette, mivel távolléte alatt B. a közte és Etele közt lévő szerződést megszegte és Sicambriát saját nevéről Buda várának kezdte hivatni. De hiába tiltotta el Etele, hogy a várost ezentul ne Buda várának, hanem Attila városának nevezzék; csak a németek engedelmeskedtek, félve tőle s a várost Ecybugnak hívják vala, a magyarok azonban nem törődve a tilalommal egész a mai napi Oubudának nevezik. E monda alakulására különböző elemek voltak befolyással. B. neve kétségkivül az eredeti magyar mondai elemek közé tartozik s nem lehetetlen, hogy a história Bleda-, Blidának módosuláása a Blida- vagy Buludából, ahogy a nevet a hun elem ejthette ki. Mint ilyen Etelével és Bendeguzzal együtt a magyarság hun hagyományai közé tartozék. A monda többi részét a krónikairó részint nyugati forrásaiból, részint a hazai német mondákból vette. A németeknél ugyanis a régi Aquincum, Acincum neve Acinburggá változott s ebből népetimologia Acilburgot, Etzelburgot formált és összeköttetésbe hozta a hun király nevével. Ott volt aztán Buda város neve, mely alighannm azon bolgár elemtől származik, mely Anonymus szerint Takson korában költözött be és Pesten, t. i. az Anonymus korabeli Pesten, a Duna jobb partján a vár környékén, mindenesetre Ó-Budától délre telepedett meg. B. neve ugyanis - bár többen szláv eredetünek tartják - emlékeztet az aldunai bolgárok fővárosának, Budunnak (Viddin), ugyszintén a székhelyek régi főhelye, a Sz.-Udvarhely mellett levő Budvárnak nevére is, és annyival inkább fölehető az elnevezés bolgár (hun) eredete, mert a szláv elem már különben is adott nevet (Pest) a Duna jobb partján elterülő résznek. Mibel pedig a magyar hagyomány szerint Etele testvérét is Budának v. legalább ilyenformán (Buluda, Bulda) nevezték: az Ecliburg és B. név megadta az alapot a monda tovább fejlődésére.

2. B., Egrut fia, azt a megbizást nyerte Szt. Istvántól, hogy Vazult a nyitra tömlöcből hozzá vigye. Kiváló pártembere lévén Péter királynak, Aba Sámuel hivei 1041. felkoncolták. 3. Fia v. rokona lehetett B., ki Devecser urral együtt 1045. arról értesítette Pétert, hogy helyette egyes elégedetlenekSzárLászlófiait akarják trónra ülteti. Péter az összeesküvőket részint megvakíttatta, részint felakasztatta. 4. B. comes 1132. a sajói táborból követségbe ment Bloszláv lengyel királyhoz, kijelentvén neki, hogy Boricsot a magyarok nem ismerik el a trónra jogosítottnak. - 5. B.-család Zarándban főkép a XV-XVI. sz.-ban virágzott s egy János nevü tagjával szakadt magva.

Forrás: Pallas Nagylexikon