Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Budapest queen of th...

Magyar Magyar Német Német
Buda Ofen

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Buda

Adans. Adanson Familles des plantes cimü munkája II. kötetének (1763) 507. lapján megnevezte génusz a ludhurfélék családjában. Ez a név annál is érdekesebb, mert előtte «Tisza adans.» génusznév olvasható; a Tissa öthímes magva gömbölyü, a Buda ellenben 10-himes és magva kerek. A Spergula Dod. után helyezendő két génusznak, Adanson szerint, a Spergulával szemben, közös bélyegök a hármastagu gyümölcsszerkezet meg a három bibeszál; a Spergula L. gyümölcsszerkezet ötöstagu. A Buda himje számára nézve a Spergulá-val megegyező, a «Tissa» öt himje eltérő. A himek számára itt nem lehet támaszkodni, mert ez váltakozik. Ellenben a ludhurfélék meg a szegfüfélék bibeszála állandó, a génuszokat szokás velök megkülönböztetni. A Buda és Tissa tehát, ha egymástól generice nem különböznek is, a Spergulá-tól - más néven - ma is elválasztják.

Adanson t. i. már 1763. arra a növényre godolt, mely később Spergularia Pers. 1805., Presl 1819., majd Lepigonum Fries 1818., Wahlenb (1820) neveket kapott. Kár azonban, hogy Adanson egyáltalában nem mondja meg, mi vezérelte ezeknek a hazánkbeli neveknek génuszosítására. Adanson génusznevei azonban elismertek s nekünk az említett két génusz egyikét prioritásbólis meg nemzetiségből is fentartani kötelességünk.A Spergularia Pers. helyett Buda Adans. génusznevet használunk, mert ezt Adanson tizhímesnek mondja, ami a Spergularia jellemének megfelelőbb; az 5 him («Tissa») itt ritkább; azután meg Buda ortografiája a latin nyelvbe is módosítás nélkül bele illő; ellenben a Tiszát már maga Adanson is átformálódva örökítette meg.

Gönczy a Lepigonum-ot pikkelyhurnak (l. o.), Brass.és Kov.a Sperigulariát ikratő-nek mondják, mert a külső sor him szálát a tövön rövid mirigyek vagyis ikrák támogatják. Azt hisszük, se a pikkehyhur, se az ikrató nem fog nagy kelendőségre vergődni. Tiszavirágunk már van (l. o.), azért mi a Buda Adans.(Spergularia Pers.,Lepigonum Fr.) génuszt budavirágnak magyarosítjuk. Hazánkban iszapos és sós helyeken három kövérke faj terem: Buda ruba (L.) Dumort., Buda media (L.) Dumort. és B. marginata (DC.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is