Budaeus

(Budinszky) György, ev. lelkész, szül. Teschen mellett, Sziléziában, hol atyja, a magyar országi Budai-családból származott B. Ádám jószágigazgató volt. Szülei 1648. a pukhói (Trencsénm.) iskolába küldték, azután tanult Szenicen, Trencsénben, ismét Csuklón, Szebenben, Kassán, Lőcsén, hol első cseh prédikációját tartotta. 1661. Bosztrica (Ungm.) hivták lelkésznek, azután lelkészkedett Mogyoróson, Petrócon, Vereshalmon (v. Cerwencián S. m. 1665) és Urvölgyön (Besztercbánya mellett). Innen 1672. a Nádasy-féle összeesküvés ügyében kiküldött biróság itélete folytán külföldre ment, előbb Briegben, azután Berlinben tartózkodott; 1682. visszatért Magyarországba és Szt.-Andráson (Szepesm.) lett lelkész, hol meg is halt. Munkái: Christiani hominis Milita (Berolini 1647); Threnodia, abyssum persecutionum et exinde mananteml abyrinthum naufragiorum historice plagnes (1690). Ezeken kivül naplót hagyott hátra.

Forrás: Pallas Nagylexikon