Budai márga

a budai hegyekben levő márga, illetőleg agyagos mész, meszes homok s homokos agyag rétegek képezte alsó oligocén korbeli emelet. A főváros budai részének közvetlen környékét főképen márga alkotja, s erre vonatkozik a B. m. név. A Várhegy főtömege ebből a márgából áll, s általában mondhatni, hogy a Várhegyet körülvevő hegykoszorunak a Várhegy felé néző oldalán mindenütt megvan a márga. Előfordulási helyei különösen a Várhegy keleti, északi és nyugati oldala, a Jánoshegy, Ferenchegy, a Szépvölgy, a Gellérthegy, a Nyárshegy, a Sashegy északi lejtője, a Svábhegyek, a Jánoshegy és Hárshegynek a város felé néző egyes pontjai, de megvan itt-ott ezen hegyeknek nem a város felé néző oldalain is. A dolomit hegyeket (Gellérthegy, Sashegy stb.) köpeny gyanánt veszi körül. A várhegyi alagut márgában van furva és innen építésekor igen becses kövületek kerültek elő. Néhol (p. a Sashegy nyugati részén) a B. m. igen vékonyan palás és a széthasított palákban levél- és hallenyomatokat (Meletta sardinites és crenata) is találni.

Forrás: Pallas Nagylexikon