Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Budapesti K... ----

Magyar Magyar Német Német
Budapesti K... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

Felsőokt.-i intézmény, amely a társ.-i és gazdasági intézmények részére okl. közgazdászokat képez. A ~ legkorábbi elődintézménye a Műegy.-en 1857-ben alakult kereskedelmi oszt., ill. az 1920-ban létrejött önálló tud.-egy.-i Közgazdaság-tud.-i Kar, amely 1934-ben egyesült az 1914 óta létező műegy.-i Közgazdasági oszt.-lyal. A ~ M. Közgazdaságtud.-i Egy. elnevezéssel 1948-ban alakult. Az 1953. évi 3 tvr.-tel Marx Károly Közgazdaságtud.-i Egy.-re változott a neve, ezt viselte 1989-ig. Akkor vette fel mai elnevezését, amely ~. A II. vh. után Mo.-on bekövetkezett társ.-i-pol.-i változások hatására az egy. akkori vezetői az intézmény közvetlen elődjének, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. Közgazdaság-tud.-i Karának mind oktatási-képzési rendszerét, mind tananyagait és módszereit és tud. tevékenységét használhatatlannak minősítették, és rövid idő alatt kialakították az egy. új, szándéka szerint marxista szellemű oktatási anyagát, nev.-i rendszerét, egész szerv.-i felépítését. Az egy. kezdetben egykarú volt, 1955-ben min.-tanácsi határozattal három karból álló intézménnyé vált, ezek: Ált. Közgazdasági Kar, Ipari Kar és Kereskedelmi Kar. A hallgatók a következő szakokon folytathatták tanulmányaikat: pol.-i gazdaságtan, pénzügy, "A" tanárképző (pol.-i gazdaságtan, gazdaságföldrajz, jog), "B" tanárképző (könyvvitel, statisztika, tervezés), ipar, belkereskedelem, külkereskedelem. Az egy.-en ekkor mind nappali, mind esti és l. képzés is folyt. Az egy.-en folyó oktató-nevelő munka célját, tartalmát nagyban befolyásolták az elmúlt évtizedek társ.-i-gazdasági-pol.-i változásai, így az 1956-os forradalom, az 1968-as "új gazdasági mechanizmus", a közvetlen pol.-i irányítás lazulása, a szakmai szempontok előtérbe kerülése. Ezek hatására az egy.-en folyó képzés tartalmának és rendszerének kialakítása folyamatosan igazodott a külső elvárásokhoz. A szakaszos módosítások a hetvenes évektől permanens reformfolyamattá váltak, amelyeknek eredményeként 4-6 évenként egymástól lényegesen különböző rendszerben és tartalommal valósult meg a képzés. A rendszerváltozást jóval megelőzve, 1985-ben az egy.-i tanács megkezdte a közgazdászképzés átfogó, strukturális reformjának kidolgozását, ezzel úttörő szerepet vállalva a felsőokt. merev rendszerének átalakításában. Az új képzési rendszer az 1988/89. tanévtől került bevezetésre az első évf.-on, felmenő rendszerben. A képzéskorszerűsítés alapelvei a következők voltak: a képzés kétszintűsége, a továbbhaladás kritériumokhoz kötése, ismeretkörökből levezetett tantárgyi struktúra, tananyag-korszerűsítés, az oktatási formák és módszerek, a diákok választási lehetőségeinek bővítése, hallgatók folyamatos munkájának ösztönzése, az egy. szerv.-ének hozzáigazítása a képzési rendszerben végbemenő változásokhoz. A fenti reform még nem ért fel az V. évf.-ig, amikor az 1992/93. tanévben induló első évf. ismét reformévf.-má vált. Ekkor a képzés célja: olyan korszerű elméleti és gyakorlati (módszertani) ismeretek, tevékenységek átadása, amelyek birtokában a hallgatók képessé válnak a gazdaság különböző területein magas színvonalú munka végzésére, szakemberként döntő hatással lehetnek a gazdaság folyamataira mind a kutatás, mind a gyakorlat területén. Az új képzési rend a ~en folyó közgazdászképzés három fokozatát, az alap-, a szak- és doktori képzést 3+2+2 éves időtartamban jelölte meg. Az egyes fokozatok külön diplomával zárulnak. Az első három év az alapozó képzés, lényegében mindenki számára közös törzstárgyakkal, kiegészülve választható kurzusokkal, a harmadik éven már a szakválasztásnak megfelelő felvezető tárgyak is megjelennek, amelyek végén a hallgatók alapdiplomát kapnak "közgazdász ált. közgazdasági szakon" elnevezéssel, amely megfelel egy bachelor diplomának. A második fokozat intenzív szakmai képzést ad, irányonként eltérő törzstárgy- és szakirány-struktúrával. A képzés 3 szakon folyik, ezek: közgazdasági, gazdálkodástani (üzleti) és társ.-tud.-i szak. A szakokon belül tovább specializálódik a képzés, ún. fő- és mellékszakirányok választásával. A közgazdasági szak fő szakirányai: pénzügy, közszolgálati, gazdaságelméleti, komparatív gazdaságpol., aktuárius. A gazdálkodási szak fő szakirányai: vezetés-szervezés, marketing, pénzügy, számvitel, külgazdaság, információgazdálkodás, termelésmenedzsment és logisztika, védelemgazdaságtan. A 4 társ.-tud.-i önálló szak: nemzetközi kapcsolatok, pol.-tud.-i, szociológia és szociálpol. Az egy. létrejötte óta - néhány év kihagyással - folyik közgazdász tanárképzés ( kereskedelmi, közgazdasági tanárképzés) . Az egy.-i ágon megvalósuló szak- és szakirányú képzés végén, a megfelelő követelmények teljesítése után a hallgatók egy.-i szintű diplomát kapnak, "okleveles közgazda", a megfelelő szak megnevezésével. A ~nek az 1994-95-ös tanévben 4321 hallgatója volt. Az egy.-en folyó magas szintű kutatómunka elismerése, hogy a posztgraduális képzés keretében beindult a doktori (PhD) képzés, az 1991-től folyó diplomataképzés (BIGIS). Az egy.-nek négy kara van, ezek: Közgazdasági, Gazdálkodási, Társ.-tud.-i és Posztgraduális Kar. Az utóbbihoz kapcsolódik a Közgazdasági Továbbképző Int. (KTI), amely 1971 óta szervezi és irányítja a másoddiplomás szakközgazdászképzést, a mérnök-jogász-képzést, közgazdasági továbbképző tanfolyamokat szervez (elődje a Közgazdasági Továbbképző Tagozat). A ~ nemzetközi kapcsolatai szerteágazóak. Tevékenységének fontos része az 1990-től eredményesen működő Nemzetközi Tanulmányi Közp. (ISC) angol nyelvű képzése. A ~ képzési színvonalának elismerését jelenti, hogy folyamatban van az egy. felvétele az Európa 12 kiemelt üzleti isk.-ját tömörítő CEMS (The Community of European Business Schools) nevű szervezetbe. - Ir. Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái. (Szerk. Szögi L.) Bp. 1994.

Pfister Éva

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is