Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Budapesti Műszaki Egyetemoktatás Műszaki tud.-ok okt.-át és kutatását szolgáló felsőokt.-i intézmény. Mo. második legnagyobb egy.-e. A mai egy. jogelőd intézménye az 1782. aug. 30-án II. József által a budai kir. egy. keretében alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum. Ez az int. a világ első egy.-i rangú polg. mérnökképző intézménye volt. Az Institutum kezdetben három év, 1792 után két év tanulmányi idő alatt "geometer approbatus" képesítést nyújtott. Az Institutumot 1850-ben egyesítették az 1846-ban létrehozott József Ipartanodá val, majd 1856-ban K. u. K. Josef Polytechnicummá alakították. 1871-ben Kir. József Műegy. néven egy.-i rangra emelték. Az intézmény azóta használja a műszaki egy. megjelölést. Első rektora - az Institutumban diplomát szerzett Stoczek József volt. 1902 és 1909 között készült el jelenlegi épületegyüttese a budai Duna-parton. Az akkor megépült épületeket (Hauszmann Alajos, Pecz Samu és Czigler Győző, az egy. professzorai tervezték) az UNESCO 1987-ben a Világörökség részének nyilvánította. Az intézmény három oszt.-a (gépészmérnöki, vegyész- és egy.-es mérnöki, építészmérnöki) 1914-ben közgazdasági oszt.-lyal bővült, amelyben a végzett mérnökök két féléves tanulmányok után közgazd. mérnöki oklevelet kaptak. 1901-ben az egy. megkapta a műszaki doktori cím (Dr. Ing., Dr. Eng.) odaítélésének jogát. 1934-ben gyökeres átszervezésre került sor. A Kir. József Műegy., a Közgazdaság-tudományi Kar, az Állatorvosi Főisk. és a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főisk. összevonásából megalakult az M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy., amelynek öt kara volt, karonként két-két oszt.-lyal: 1. mérnök és építészmérnöki kar (a, mérnöki-, b, építészmérnöki oszt.); 2. gépész- és vegyészmérnöki kar (a, gépész-, b, vegyészmérnöki oszt.); 3. bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar (a, bánya- és kohómérnöki oszt., b, erdőmérnöki oszt.); 4. mezőgazdasági és állatorvosi kar (a, mezőgazdasági oszt., b, állatorvosi oszt.); 5. közgazdaság-tud.-i kar (a, közgazdasági és kereskedelmi oszt., b, közigazgatási oszt.). Az 1945 utáni átszervezés az egy. arculatát is megváltoztatta. 1945-ben kivált belőle a mezőgazdasági és állatorvosi kar, 1948-ban a közgazdaságtud.-i kar, 1949-ben a bánya- és kohómérnöki oszt., majd 1950-ben az erdőmérnöki oszt. Ugyancsak 1949-ben villamosmérnöki, és nehézvegyipari karral bővült az egy. Ez utóbbi rövidesen Veszprémbe települt ( Veszprémi Egyetem) . 1957-ben megszűnt az 1950-ben létrehozott hadmérnöki kar. Az egy.-et 1952-ben kettéválasztották; az építőmérnöki és az építész karokból létrehozták az Építőipari Műszaki Egy.-et, amelyhez 1955-ben csatlakozott a Szegeden 1951-ben alakult, majd Szolnokra költöztetett Közlekedési Műszaki Egy. Az így létrehozott Építőipari és Közlekedési Műszaki Egy.-et (ÉKME) viszonylag rövid működés után, 1967-ben újraegyesítették a ~mel. A ~ 1987-ben a műszaki ped.-képzés és a szoros műszaki kapcsolatú term.- és gazdaságtud.-i képzés erősítésére újabb karral, a Term. és Társ.-tud.-i Karral bővült. 1992-ben a villamosmérnöki kar Villamosmérnöki és Informatikai Karrá szerveződött. A hét karon jelenleg több mint 110 tanszék működik. Az oktatásban és a kutatásban mintegy 1500 oktató, 600 kutató és egyéb diplomás, továbbá közel 600 meghívott előadó, gyakorlati szakember vesz részt. A műszaki, technikai, adminisztratív munkatársak száma kb. 1800. A hallgatók létszáma mintegy 10 000 fő. Az egy. épületeinek bruttó alapterülete 281 000 m 2 . A ~ adja Mo.-on a műszaki végzettségű okl. mérnökök mintegy 70%-át. A m. műszaki értelmiségnek, elméleti tudósoknak, alkotóknak, gyakorló mérnököknek számos kiemelkedő képviselője tanult a ~en, ill. elődintézményeiben. Gábor Dénes és Hevesy György tud. munkásságáért Nobel-díjban részesült. Világhírű tudóssá vált Szilárd Leó, Teller Ede, Kármán Tódor és még sokan mások. A ~ ma is a műszaki tud.-ok oktatásának és nemzetközi szinten is elismert kutatásának intézménye. Az oktató és kutató munkát segítik a jól felszerelt műhelyek, laboratóriumok, a tanreaktor, a több mint félmillió kötetes könyvtár és 400 férőhelyes olvasóterme. A mérnökképzés fő színterei az egy.-i karok: 1. Az Építészmérnöki Kar az épített környezet alakításának építészeti és építési feladatait ellátó, szervező és irányító mérnökök képzését végzi. Képzési szak: építészmérnöki. 2. Az Építőmérnöki Kar a településfejlesztés területén építőmérnöki létesítmények (felszíni és mélyépítési szerkezetek, utak, vasutak, közlekedési pályák stb.) tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére alkalmas mérnökök képzését végzi. Képzési szakok: építőmérnöki, földmérő és térinformatikai. 3. A Gépészmérnöki Kar a gépészeti berendezések üzemeltetésére, tervezésére és gyártására, folyamatok irányítására és szervezésére, kapcsolódó informatikai feladatok megoldására képez mérnököket egy.-i és főisk.-i szinten. Képzési szakok: gépészmérnöki egy.-i és főisk.-i szinten. 4. A Közlekedésmérnöki Kar a közlekedési, szállítási folyamatok rendszerszemléletű, gazdaságos fejlesztésére, tervezésére, szervezésére és irányítására képes mérnökök képzését végzi. Képzési szakok: közlekedésmérnöki, gépészmérnöki. 5. A Term.- és Társ.-tud.-i Kar a műszaki szakokt. részére képez ped.-okat, valamint a kutatás és fejlesztés számára, a fizikai aspektusú műszaki feladatok megoldására mérnök fizikusokat, továbbá emelt szintű gazdasági ismeretekkel rendelkező mérnököket. Képzési szakok: mérnök-fizikus, mérnöktanári, műszaki tanári, szakoktatói és műszaki menedzser. 6. A Vegyészmérnöki Kar kétlépcsős és elágazásos rendszerben képez egy.-i és főisk.-i végzettségű mérnököket, akik a vegyipari és rokonipari folyamatok, összetett technológiai rendszerek tervezéséhez, üzemeltetéséhez és irányításához kapnak ismereteket. Képzési szakok: vegyészmérnöki, biomérnöki. 7. A Villamosmérnökiés Informatikai Kar korszerű elektronikai és informatikai ismeretekkel rendelkező tervező, fejlesztő, szervező és irányító mérnököket képez. Képzési szakok: villamosmérnöki, műszaki informatika. A képzési idő az egy.-i szakokon 10 félév, a főisk.-i szintű szakokon 6, ill. 8 félév. Az egy. országos szintű szakosító továbbképzést végez. Folyamatosan növekvő létszámú a külföldi hallgatók részére szervezett térítéses képzés angol, német, francia, ill. orosz nyelven. A ~ rendelkezik a tud.-os doktori fokozat (PhD) odaítélési jogával. - F. kiadványai: Budapesti Műszaki Egyetem Közleményei, Évkönyvei. A diákság lapja Jövő Mérnöke címmel hetente jelenik meg. - Ir. Zelovich K.: A M. Kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. Bp. 1922.; A Budapesti Műszaki Egyetem 200 éve 1782-1982. (Szerk. Szabadváry F.) Bp. 1982. Palásti Kovács Béla Szerkesztette: Lapoda Multimédia Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|