Bugenhagen
János, kit kortársai rendesen Dr. Pomeranusnak vagy Dr.
Pommernek neveznek, Luther és Melanchton mellett a német reformáció
legbefolyásosabb harcosa, szül. Wollinban 1485., megh. 1558 ápr. 20.
Greifswaldban tanult s 1504. a treptowi iskola rektora lett. Luthernek Von der
babylonischen Gefangenschaft c. irata által a reformációnak megnyeretvén, 1521.
Wittenbergába ment. Lutherhez szoros barátság fűzte. Mellette és Melanchton
mellett működött Witenbergában mint egyetemi tanár és lelkész. 1525. Zwingli
ellen az urvacsoráról szóló munkát írt, melyet Zwingli durva modorban
megcáfolt. Az egyházi ügyek rendezése végett előbb Braunschweigba, 1529.
Hamburgba, 1530. Lübeckbe, 1535. Pomerániába ment, majd 1537. több évre
Kopenhágába, hogy a reformációt itt is keresztülvigye s az egyetemet
átalakítsa. Az egyházrendezésen kivül kiváló érdemeket szerzett azáltal, hogy
részt vett Luther biblafordításában, melyet 1535. al-németre is átültetett.
Melanchtonnal együtt készítette a lipcsei interimet. Számos iratai közül
kiemelendők: «Pomerania», Pomeránia története, melyet Boleslaw herceg
megbízásából írt, de csak halála után sokkal később jelent meg nyomtatásban
(Greifsw. 1728: uj kiad. Vogl-tól u. o. 1857); Kirchenordnung für die Stadt
Braunschweig címü művét Hänselmann adta ki (Wolfenb. 1885), míg Hamburg
egyházrendezését Bertheau (hamburg 1885). Levelezését Vogt O. adta ki (Stettin
1888). V. ö.: Bellermann, B. János élete (Berlin 1859); Vogt, B. (Elberf.
1868); Zitzlaff, B. János (Wittenberga 1885).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|