Buisson Nádor Ede

Francia pedagogus, szül. Párisban 1841 dec. 20. Argentanban St.-Etienne-ben és Párisban tanulmányozta a nyelvészetet s a nveleéstudományt. 1866-70-ig tanár volt a lausanne-i akadémián. Az 1870. háboru kezdetével visszatért Párisba, ahol az ostrom alatt a liberális párt előkelő tagjainak a segítségével a papság befolyásától teljesen független árvaházat alapított. Jules Simon minisztersége alatt népisk. tanfelügyelő volt, de állását Dupanloup püspök heves támadása folytán kénytelen volt elhagyni. Azután a közokt.-ügyi kormány megbizásából meglátogatta a bécsi (1837), a filadelfiai (1876), és a párisi (1878) kiállításoka. 1879. a közoktatásügyi minisztériumban vállalt hivtalt s mint osztályfőnököt a népiskolaügy vezetésével bizták meg. A bécsi és filadelfiai kiállításokról szóló kitünő jelentésein kivül kiadta a következő cimü munkákat: Le christianisme libéral, Páris 1864; L'orthodoxie et l'Evangile dans l'eglise reformée, 1864; De l'enseignement de l'histoire sainte dans les écoles primaires, Neuchatel 1869; Principes du christianisme libéral, U. o. 1869; Devoirs d' écoliers américains, traduets par M. A. Legrand, Páris 1877; és többekkel a Dictionnaire de pédagogie cimü vállalatot, Páris 1878.

Forrás: Pallas Nagylexikon