Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
bukás bankruptcy
bukás débÔcle
bukás debacle
bukás doom
bukás downfall
bukás failure
bukás fall
bukás overthrow
bukás spill
bukás tumble
bukás turkey
bukás wash-out
bukásra áll... failing
bukásra íté... fated to fa...
bukásra kár... fated to fa...

Magyar Magyar Német Német
bukás Absturz (r)...
bukás & kud... Durchfall (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bukás

A hitelezők jogaik valódi, vagy szinlelt fizetési képtelenség, v. ezzel összefüggő cselekmények által való megsértése ellen büntetőjogi védelmet méltán igényelhetnek. Az elvnek kétségtelensége dacára a B. büntetőjogi forgalmi meghatározása még csak folyamatban van, s végleges eredményekre sem a tudomány, sem a törvényhozások még nem jutottak. Általános érdeke különösen három kérdésnek van: 1. vajjon a bukás büntetendősége csak a kereskedőkre szorítandó-e vagy sem? A megszorítást, melyet még a német büntetőtörvénykönyv is elfogadott s csak az 1877. évi csődtörvény mellőzött, azzal szokás indokolni, hogy a hitelnek büntetőjogi védelme csak ott igazolt, ahol hitelügyleteknek megkötését a hitelt igénylő vagyoni viszonyainak s személyi megbizhatóságának körülményes vizsgálata meg nem előzheti; ez is csak a kereskedelmi forgalomban fordulhat elő, ahol azért a hitellel való visszaélés nemcsak a hitelezők jogainak, hanem a hitelbiztonságon nyugvó kereskedelmi forgalom biztonságának megsértését is képezi. Az ujabb irány e megszorítást helyesen mellőzi. 2. vajjon csak az ugynevezett csalárd bukás, azaz a hitelezők megkárosítására irányzott szándékkal előidézett fizetésképtelenség s azzal összefüggő cselekmények büntetendő-e, vagy pedig csak a gondatlanságra visszavezethető, ugynevezett vétkes bukás, 3. vajjon a bukás csak formális csőd esetében büntetendőe, v. ellenkezlőleg a tényleges fizetésképtelenség, a fizetésmegszüntetés, az ugynevezett materiális csőd a büntetendőséghez elegendő.

A magyar büntetőtörvénykönyv a két első kérdésben a hitel igényeit jobban biztosító nézethez csatlakozott, a bukás, és pedig ugy a csalárd mint a vétkes B. büntetendőségét nem szorítja pusztán a kereskedőkre, alanya tehát akárki lehet, - ellentétben az 1840. XXII. törvénycikkel, mely, de csakis a vétkes bukást, kizárólag a kereskedőkre szorította. A harmadik kérdésben azonban, miután a formalisztikus felfogásnak hódolva, a büntetendő B.-t a formális csődnyitástól teszi függővé a hitel igényeit kellően kielégíteni nem sikerült s a büntető védelemnek ebből eredő hiányosságát a büntetőtörvénykönyvnek sem 387., sem 386. §-ai kellően nem pótolhatták. Csalárd B.-t a hitelezők megkárosítására irányzott következő cselekmények állapítanak meg: 1. vagyoni értékeknek a hitelezők elől való elvonása, elrejtés, félretétel, elajándékozás, értéken aluli elidegenítés, követelésnek elengedése v. eltitkolása, v. valótlan követelésnek kifizetése által; 2. valótlan követelésnek elismerése; 3. egyes hitelezőknek kielégítése vagy kedvezményben részesítése; 4. kereskedelmi könyvek vezetésének elmulasztása, v. a vezetett könyvnek megsemmisítése, elrejtése, megváltoztatása. Az utolsó pont szerinti bukásnak alanya természetesen mindig csak kereskedő lehet.

Az itt elsorolt cselekményeket a büntetőtörvénykönyv 387. §-a csődön kivüli fizetésképtelenség esetében is mint csalást bünteti, azonban csak akkor, ha a csőd az adós ellen akár azért, mert csak egy hitelezője van, akár azért, mert vagyona a csőd költségeinek fedezésére elégtelen, továbbá - s éppen ez az, ami miatt a hitel igényei cselekményt már fizetésképtelenségbe jutott adós követi el, amiért megtorlás nélkül marad az az eset, midőn éppen a cselekmény által teszi az adós magát fizetésképtelenné. A hitelezők védelmének ebben rejlő hiányosságát hivatva volna pótolni a büntetőtörvénykönyv 386. §-a, mely azonban a gyakorlatban szinte nem egészen kielégítőnek bizonyult azért, mert a hitelezők megkárosítása céljából elkövetett vagyonátruházás, elrejtés stb. e § szerint ismét csak akkor büntetendő, ha az a bár nem fizetésképtelen adós részéről a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt történt, mely kifejezés értelme iránt a gyakorlat ingadozó ugyan, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a követelésnek beperesítése v. legalább lejárta előtt eszközlött csalárd vagyonátruházás 4 § alapján alig büntethető s igy éppen a legveszedelmesebb kijátszások büntethető s igy éppen a legveszedelmesebb kijátszások büntetlenséget remélhetnek. A forgalom igényei feltétlenül megkövetelik, hogy a hitelezők az adósnak minden oly cselekménye ellen, mely által magát szándékosan fizetésképtelenné teszi, tehát minden u. n. «alienatio in fraudem creditorum facto» ellen büntetőjogi védelemben részesüljenek. Nem lehet azonban tagadni, hogy a formulázás nagy óvatosságot igényel, nehogy az adós indokolatlan zaklatásoknak legyen kitéve.

Vétkes B.-ként a büntetőtörvénykönyv bünteti a vagyonbukottakat: 1. ha ők fizetésképtelenségük körül gondatlan üzletvezetés, tőzsdejáték v. rendes üzletkörökhöz nem tartozó merész üzletek okozták fizetésképtelenségüket; 2. ha fizetésképetelenségüknek felismerése után új adósságokat csináltak, v. a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltattak arra, hogy vagyonára egy v. több hitelezőjük zálog vagy megtartási jogot nyerjen; azonfelül a kereskedőt 3. ha a fennebb 4. alatt meghatározott cselekményeknek valamelyikét nem a hitelezők megkárosítása céljából követte el; 4. évenkinti mérlegkészítés elmulasztása esetében.

A csalárd B. v. börtönnel, s ha a kár 2000 frtot meghalad, 5 évig terjedhető fegyházzal, a vétkes B. 2 évig terjedhető fogházzal, mindkettő hivatalvesztéssel, az első a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével is büntetendő. Kereskedelmi társaságok s egyletek elleni csőd esetében a bünösség az üzlet vezetésével megbizott személyeket terheli, kik a B. cselekményét elkövették.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is