Bukkari
(Buccari, Bakar) sz. kir. város Modrus-Fiume
Horvát-szalavonaországi megyében 408 házzal és 1950 horvát lak. (közte csak 3
magyar). B. az Adriai tenger B.-öblének, ezen hegyektől körülvett s a nyilt
tenger hullámverésétől ezárt gyönyörü hegyi tóhoz hasonló medencének legbelsőbb
szögletében, meredek hegylejtőn, félkörben gyönyörüen fekszik. Apró házai
festői rendetlenségben épültek, zig-zugos meredek utcáinak és sikátorainak
utvesztőjében kocsi nem mehet. B. házai olasz módra, több emeletesen, sűrün
egymás mellé vannak építve, hátterében magaslaton áll a Szt. András temploma és
közelében a Frangepánok régi roskadozó várkastélya. B.-ban van járásbiróság és
adóhivatal, kir. közjegyzőség, takarékpénztár, vámhivatal, haditengerészet,
vasuti állomás (a várostól egy órányira tetemes magasságban), gőzhajó-állomás,
posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. Lakói mind hajósok v. halászok,
sokan kedvelt Bakar-bort készítik. B. helyén Velcera római város állott; a
horvátok hajóhadának itt volt az állomása. IV. Béla Zenggel együtt a
Frangepánoknak adományozta, kiktől a város sok privilégiumot nyert, melyeket
Mátyás király 1470-ben megerősített. A XVII. sz.-ban B. kastélya a Zrinyiek
birtokába került s Zrinyi Péternek is az volt utolsó székhelye. 1777. a város
és öböl a fiumei kerületekkel együtt a magyar kormány alá jutott s mint szabad
kikötő élénk virágzásnak indult; a francia foglalás után csak 1822.
csatoltatták ismét Fiuméhez s a kormányzóság különös gondot fordított
felvirágoztatására. Amióta horvát közigazgatás alá került, folyton hanyatlik,
lakossága fogy, kereskedelme pang, hajók alig látogatják öblét. V. ö. Salvator
Lajos főherceg, Der Golf von B.-Portoré (Prága 1871).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|