Bukogát

Valamely folyóviz medrébe beépített szilárd töltés. Hogy patakok és kisebb folyókon ipartelepek üzeméhez a kellő vizierőt létrehozhassuk: a meder fenekére keresztgátat építünk be, mely a vizet felduzzasztja. Ez által egyrészt ennek esését egy rövid szakaszra összpontosítván a vizszin-különbözetet hajtóéerő gyanánt lehet ott fölhasználni: másrészt pedig a B. fölött nagyobb vizmélység jövén létre a vizi járművek közlekedése megkönnyebbül, illetőleg lehetségessé válik. A kétféle cél szerint a B.-ak részben különböző berendezésüek.

Legyegyszerübb része a fenékgát, mely rendesen a meder egész szélességében keresztülhuzódó kőhányásból, esetleg falazatból, néha gerendázatból áll. Hátránya az, hogy nem csupán a kis-, hanem az árvizeket is felduzzasztja és igy erre való tekintetből ritkán lehet neki kellő magasságot adni. Másrészt, hogy a gát fölött levő meder lassanként egész a gát magasságáig föliszaposodik. Ezért csak a meder egy részét szokták B.-tal elzárni: a többi részén ezt tiltókkal helyettesítik, melyeket az árviz megérkezésekor kinyitnak. Ez által ugy a meder föliszaposodásának elje van véve, mint az árvizek káros magasságra való fölemelkedésének. A B. hatása egyébiránt az árviz nagyságával fordított arányban van.

A hajózás és tutajozás céljaira is alkalmatlan a fenékgát, mert fölötte sellő (ragadó vízfolyás) képződik, miért is a hajók akadálytalan átvonulására a B. mellé csehéket építenek. (Hajózás céljaira szolgáló berendezéseknél különben újabb időben a B.-t már csaknem mellőzik és mozgógáttal helyettesítik.) Sziklás talajon a B. egyszerü szerkezetü: állhat megfelelő rovátkákban egymás fölé eregetett s a medre elzáró gerendákból; v. a meder fenekére kötőszer nélkül rakott vagy beépített falazatból. Kavicsos v. agyagos, szóval olyan talajnál azonban, mely nem képes a viz támadásának huzamosabban ellenállni, már gondoskodni kell arról, hogy az átbukó és a meder fenekét erősen megtámadó viz ki nem mélyíthesse azt a B. alatt; mert az alámosás következtében ugy ez maga, mint a két partoldal beomlanának. Ezenkivül a duzzasztott viznek a műépítmény mellett v. alatt való átszivárgását is meg kell akadályozni nádfalakkal és agyagolással.

Hatásukra nézve az átbukás tökéletesnek mondjuk akkor, ha a B. teteje magasabb az alsó vizszinnél; ellenkező esetben nem teljes a neve. Eme megkülönböztetés az átfolyó viztömeg kiszámításánál jön figyelembe. Gyakran már előre szükséges tudnunk azt a távolságot is, ameddig a duzzasztás visszahat: nehogy a kellőnél magasabbra emelkedvén a fölötte fekvő vidéket elárasszuk.

V. ö. Hydrodínamik von G. Wex, Lipcse 1888.

Forrás: Pallas Nagylexikon