Bulgarian atrocities
(ang., bolgárországi kegyetlenségek), igy nevezte el az
angol közvélemény azt a rettenetes vérengzést, melyet a törökök katonaság,
különösen a basi-bozuk csapatok, a török tisztviselők és maguk a török lakosok
is az 1876. bolgár felkelést leveretése után a bolgár keresztényeken
elkövettek. Egyedül Filipopoly és Trnovo tartományban pusztult el 35 helység,
Batak helységben 5000 ember vesztette életét, összesen pedig 12.000 bolgárt
öltek meg. Ezeken kivül a rögtön itélő biróság is százával szedte áldozatait.
Európa elborzadt e mészárlások hirére és a pánszláv meg az angol liberális
(törökellenes) sajtó a legerélyesebb megtorlást és szigoru vizsgálatot sügetett
a portától. Beaconsfield miniszterelnök és Derby külögyminiszter, Elliot
konstantinápolyi nagykövetnek a dolgot szépítő jelentései nyomán és különben is
az orosz barátság ellenlábasai, sokáig kétségbe vonták a bolgár rémhirek
valódiságát; ekkor azonban a Daily News, Gladstone lapja, a Bolgárországba
küldött angol biztosnak, Baring követségi titkárnak hiteles jelentését tette
közzé, melyből kitünt, hogy a liberális lapok közleményei megfelelnek a
valóságnak és most a közvélemény félremagyarázhatatlan módon tört ki a török
kormány qualifikálhatlan eljárása miatt, az ellenzék pedig a közhangulatból
fegyvert kovácsolt a minisztérium ellen. Gladstone és az agg Stratford de
Redcliffa szláv keresztények számára autonomiát követeltek és vagy 200 meeting utálatát
fejezte ki a törökök eljárása fölött. Gladstone kiadta azonfelül a «Bulgarian
horrors» c. röpiratot, melyre Austin Alfréd a «Horreurs du torysme» c. munkában
felelt. A miniszterium e támadások kényszerítő hatása alatt arról értesíte a
szultánt, hogy a fenforgó viszonyok között még orosz háboru esetén se számítson
Anglia segélyére. A török tartományokban élő keresztény lakosság érdekében
pedig az európai nagyhatalmak, Anglia sürgetésére 1876 végén
Konstantinápolyban, konferenciát tartottak, mely azonban 1877 jan. 20. a porta
passziv magatartása következtében eredménytelen véget ért. Erre azután
Oroszország vállalta magára Bolgárország felszabadítását. (L. Bolgárország és
1877-78. évi orosz-török háboru.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|