Bulgarin

Venediktovics Tádé (Faddej), orosz iró, szül. a minszki kormányzóságban 1789., megh. Karlova nevü birtokán 1859 szept. 13. Tanult a szt.-pétervári hadapród-iskolában, részt vett az 1807. svéd háboruban. 1810. a francia hadsereg mellészervezett lengyel legióba lépett, ezzel együtt részt vett az 1810. spanyol s az 1811. olasz hadjáratokban, harcolt 1812. I. Napoleon oroszországi inváziójában és az 1813 és 1814. hadjáratokban. Spanyolországban el is fogták s már éppen agyon akarták lőni, mikor egy francia lovas-csapat megmentette, 1814. porosz fogságba került, de abból is csakhamar kiszabadult s Napoleon főhadi-szállására ment, aki rábizta a lengyel szabad csapatok vezérletét. Napoleon bukása után B. visszament Varsóba, ahol mint lengyel iró lépett föl. 1819. Szt.-Pétervárra ment s oroszul irt Grecs folyóiratába. Cikkei hamar feltünést keltettek ugy érdekes voltuk, mint éles szatirájuk, különösen pedig erős szervilizmusuk által. Szerkesztői és hirlapirói szolgálatáért valóságos államtanácsosi rangot kapott. Sokoldaluságát bizonyítják összegyüjtött művei is, amelyek oroszul Szt.-Pétervárott 1827, lengyel nyelven Varsóban 1828. németül Lipcsében 1828. jelentek meg. Bulgarin, Miklós cár alatt készséges szolgája volt a reakciónak s uralkodott az egész irodalmi kritika felett, amiért Puskin és az egész orosz romantikus iskola haragját vonta magára.

Forrás: Pallas Nagylexikon