Bulgaris
1. Demeter, gör. államférfiu, szül. Hydrában 1801., megh.
Athénben 1878 jan. 11. önfeláldozó tevékenységet fejtett ki a görög
szabadságharcban. Később része volt Kapo d"Istriának megbuktatásában (1831).
Ottó király megérkezése után kilépett az államszolgálatból, mert a kormányzó
tanáccsal meghasonlott. Az 1843-iki forradalom után a szenátus tagja, 1848.
pedig pénzügyminiszter lett a Kanaris-kabinetben (1848-49). A keleti háboru
folyamában maga alakított kabinetet (1855) és mint belügyminiszter mindent
megtett a rend helyreállítása, a nagyhatalmak kiengesztelése és az okkupáció
megszüntetése érdekében. Az udvari politikával nem értvén egyet, 1857.
visszalépett és a szenátusban hova-tovább a bajor dinasztia ellen foglalt
állást. Az 1862-iki forradalomban az ország kormányzójává kiáltották ki, de
mivel az u. n. hegypárt (Kanaris hivei) a nemzetgyülésben ellene kikelt és
febr. 20-21. katonai lázadást is támasztott, B. leköszönt és visszavonult a
közélettől. De 1865., 1872. és 1874-75. ismét a miniszterelnöki széken foglalt
helyet. - Fia, 2. B. Leonidás, szül. 1842. Komunduros barátja, ügyes pártvezér,
Oroszország híve, s ezért 1877-78. arra törekedett, hogy Görögország az
orosz-török háboruban Oroszországnak segélyére siessen.
3. B. Jenő, orosz egyházi iró, született Korfu szigetén
1742., megh. Szt.-Pétervárott 1806-ban. 1742-tól Janinában, majd Kohaniban
(Macedonia) és az Athosz-hegyi intézetben (Konstantinápoly) tanított. 1798.
chersoni érsekké nevezetvén ki. Szt.-Pétervárra költözött, hol meg is halt.
Ó-görög nyelven irt logikai (Lipcse 1766), metafizikai (Velence 1805) és
fizikai (Bécs 1805) tankönyveket s II. Katalin cárnő megbizásából az orosz
törvénykönyvet ujgörögre fordította.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|