Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bülow... ----

Magyar Magyar Német Német
Bülow... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bülow

1. Ádám Henrik Detre, német katonai iró szül. 1757. megh. 1807. 1773-ban porosz tiszt lett; alig két év mulva azonban a németalföldi hadseregbe lépett át, de ott is leköszönt és szinésszé lett. 1791. Amerikába ment s onnan visszatérve, 1794-ben az Über den Operationsplan der Alliierten in Belgien im Feldzug 1794 cimü értekezését irta, melyben élesen kikelt a hadviselés avult módja ellen; 1805. kiadta a Lehrsätze des neuen Krieges cimü művét, mely méltó feltünést keltett; 1806. a Der Feldzug von 1805 militärisch und politisch beleuchtet cimü művében könyörtelen kritikával mutatja ki az osztrák és az orosz hadvezérek ügyetlenségét; emiatt az orosz udvar kivánságára a porosz kormány pert indított ellene, amelynek következtében elitélték. Bülow indította meg a német hadi irodalomban a kritikai módszer alkalmazását és műveivel nagy hatást gyakorolt az 1806-iki katasztrófa után kifejlődő német katonai irodalomra.

2. B. Babett, szül. Eberty, német irónő (Hans Arnold álnév alatt), szület. Warmbrunnban 1850 szept. 30. Jelenleg Engersben lakik. 1891-ig egymásután 8 kötet novellát adott ki. Szindarabokat is irt; ilyenek: Geburtstagsfreuden (Boroszló 1884;2-ik kiad. Berl. 1885); Zwei Friedfertige (u. ott 1891); Theorie und Praxis (Lipcse 1890).

3. B. Bodo György Vilmos Károly, mecklenburgi pénzügyminiszter, szül. Göttingában 1834 szept. 15. Tanulmányai végeztével hannoverai államszolgálatba lépett s 1866-ig a királyi ház minisztériumában szolgált. Ezután átment mecklenburgi államszolgálatba, hol 1874-ig a pénzügyminisztériumban asszesszor, miniszteri tanácsos, majd a porosz udvarnál a két Mecklenburg meghatalmazottja volt. 1875. mecklenburg-schwerini pénzügyminiszterré nevezték ki.

4. B. Frigyes Rudbek Henrik, dán tábornok, szül. Nustrupban Schleswigben 1791., meghalt Sandbergen 1858 jan. 18. 1804-ben mint hadnagy a dán hadseregbe lépett s az 1807. Angliában kitört háboruban résztvett, 1848 és 49. mint tábornok a schleswig-holsteiniak és a német szövetséges csapatok ellen küzdött s egy kirohanása által Bonin tábornokot Fridericia ostromának félbenhagyására kényszerítette (1849 aug. 5.). 1855. a dán kormány londoni követté nevezte ki, de nemsokára a magánéletbe vonult vissza.

5. B. Frigyes Lajos Viktor János gróf, porosz miniszter, szül. Essenrodeban, családja ősi birtokán, Braunschweigban 1774 jul. 14., megh. 1825 aug. 11. 1790-94-ig a göttingai egyetemen jogi tanulmányokkal foglalkozott s azután nagybátyja, Hardenberg kancellár ösztönzésére porosz állami szolgálatba lépett. A francia háboru idején (1806-1807) Magdeburgban mint a hadi kamara elnöke, sokat tett a háboruval járó bajok enyhítésére. Miután a tilsiti béke Magdeburgot az uj vesztfáliai királysághoz csatolta: B. is az uj király, Bonaparte Jeromos szolgálatába lépett, ki őt 1808. pénzügyminiszterré nevezte ki és grófi rangra emelte. De 1811. kegyvesztes lett, mire birtokára vonult vissza. 1813. válságos időben Hardenberg ajánlatára porosz pénzügyminiszternek nevezték ki. E tárcát, melynek vezetésénél sok nehézségbe ütközött, 1817. az ipar- és kereskedelemügyivel cserélte fel. 1825. Szilézia tartományfőnöke lett.

6. B. Frigyes Vilmos báró, dennewitzi gróf. szül. családja ősi birtokán Falkenbergben 1755 febr. 16., megh. Königsbergában 1816 jan. 11. Kitünő nevelésben részesült s 1768. a porosz hadseregbe lépett, hol 1775. hadnagy, 1790. kapitány lett. Mint Lajos Ferdinánd porosz herceg felügyelője résztvett a rajnai hadjáratokban. A Franciaország ellen viselt háboruban csak 1807. Poroszországban vett részt s 1808. mint vezérőrnagy a Blücher hadtestéhez osztatott be svéd Pomerániába; de mivel Blücherrel nem tudott megférni, a nyugati porosz hercegségbe tért vissza. Az 1813. hadjáratban Brandenburgot kellett fedeznie, s a Luckaunál junius 4-én vivott győzelme által csakugyan megmentette Berlint. A drezdai fegyverszünet után Bernadotte svéd trónörökös főparancsnoksága alá rendeltetett, de B. függetlenítette magát, s Bernadotte ellenére kivivta a grossbeereni és dennewitzi gyözelmeket Oudinot és Ney francia tábornokok fölött. Résztvett a lipcsei ütközetben, s azután, mig a szövetségesek a Rajnán átkeltek, Hollandiát szabadította fel s Belgiumon keresztül nyomulva csatlakozott Blücher hadseregéhez. A laoni ütközetben (1814 márc 8. és 9.) a porosz hadsereg centrumát vezette. Érdemei jutalmául a király tábornokká nevezte ki s 200000 tallért érő birtokkal adományozta meg. Az első párisi béke után a keleti és nyugati porosz hercegség kormányzóságát kapta.. Az 1815. hadjáratban a 4. hadtestet vezette, s bár a ligny-i ütközettől elkésett, erőltetett menetekben Blücherhez csatlakozott s a planchenoit-i ütközettel előkészítette a waterlooi győzelmet. A második párisi béke után visszatént kormányzóságába, hol haláláig maradt. Emlékét Berlinben Rauch által készített emlékszobra őrzi. Életét megirta Varnhagen von Ense (Berlin 1854).

7. B. Henrik báró, porosz állmférfiu, született Schwerinben 1792 szept. 16., megh. Berlinben 1846 febr. 6. Jogi tanulmányait Jénában, Heidelbergában és Genfben végezte s 1813. mint hadnagy a Wallmoden-féle hadtestbe lépett s Nostiz orosz ezredes segédtisztje lett. A béke megkötése után a diplomáciai pályára lépett s Humboldt Vilmos miniszter mellett dolgozott, kit mint követségi titkár 1817. Londonba és 1819. Berlinbe a külügyminisztériumba is követett. Kiváló érdeme a német vámszövetség előkészítése a szomszéd államokkal kötött vámszerződések által. 1827. londoni követté nevezték ki, 1842. pedig külügyminiszterré. E minőségében Boyen hadügyminiszterrel a liberális irányt képviselte a minisztériumban, de kevés eredménnyel. 1845. a minisztériumból kilépett.

8. B. János Guidó, német zeneművész, szül. Drezdában 1830 jan. 8. Lipcsében 1848. jogot tanult; 1849. lépett végleg a művészpályára, a Drezdából ismert Wagner Rikárdhoz Zürichbe ment; innen az előadó művészet betetőzését elsajátítani 1851. Weimarba vonult Liszthez, kinek 1857. vejévé lett. Hangversenykörutak után 1854. Berlinben telepedett le, a Stern-konzervatórium tanára gyanánt; 1858. udv. zongoraművész cimét nyerte II. Lajos bajor királytól és Münchenbe ment, a Wagner terve szerint létesített zeneiskola tanárául, nagy tevékenységet fejtvén ki a nagyobb szabásu zenei elöadások vezetése körül.1866. hirtelen megvált mindettől, járt Berlinben, Baselben; 1867. mint udv. karnagy tért vissza Münchenbe s a zeneiskola feje lett. Áldásos, ritka buzgó működését családi viszonyai miatt szakította meg 1869 tavaszán; nejétől, Cosimától elvált s két évi firenzei tanulmányozás után művészi körutjainak élt. 1877-ben Hannoverben, 1880. a meiningeni hercegnél lett udv. karnagy; egész diadalút volt, mikor a 80-as évek közepén a feloszlatás küszöbén álló zenekarral a nagyobb városokban (Budapesten is) hangversenyeket rendezett. Azóta B. vándoréletet él, hol mint hangyersenyigazgató, hol mint zongoraművész szolgálván eszményeit, mint méltó apostoluk; 1892. s 1893. rövid ideig ideggyógyító intézetben kellett tartózkodnia. A Neue Zeitschrift für Musik-ban irt is sokat a Liszt-Wagner-féle uj német zenei irány érdekében; zenei alkotásai is (A dalnok átka, zenekari ballada; Nirvana, szimfoniai költemény; zongoraművek) ebbe tartoznak; mint előadó művész, a legnagyobb klasszikusok legszigorubb, legklasszikusabb tolmácsa. Jegyzetes kiadásai (2 Bach, Händel, Gluck, Scarlatti, Weber, Cramer, Beethoven müvei) fölötte becsesek.

9. B. Károly Ede német iró, szül. Bergben 1803 nov. 17., megh. Thurgauban 1853 szept. 16. Irodalmi müködését Novellenbuch c. könyvével kezdte (Lipcse 1834-36). Ebben száz novellát dolgozott fel régi olasz, spanyol, francia, angol, latin és német szövegek után. További munkái: Neues Novellenbuch (Braunschweig 1841); Eíne allerneueste Melusine (Frankfurt 1849). Kiadványai is értékesek; ilyenek: H. von Kleists. Leben und Briefe (Berlin 1848); Dietrich v. B.-s militär. und vermischte Schriften (Lipcse 1853) stb.

10. B. Margit, német novellairónő, szül. Berlinben 1860 febr. 23. Egy ideig Szmirnában tartózkodott, hol apja konzul volt. Korán önállóságra jutva 1876-78. családjával Angliában lakott, 1881 óta pedig Berlinben, hol 1884 jun. 2. egy vizbe esett gyerek kimentése közben a rummelsburgi tóba fult. Munkái: Novellen (Berlin 1885); Neue Novellen (u. ott 1890); Jonas Briccius (Lipcse 1886); Aus der Chronik derer von Riffelshausen (Lipcse 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is