Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bűnhalmazat... ----

Magyar Magyar Német Német
Bűnhalmazat... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bűnhalmazat

(concursus delictorum).Ha valaki több büntetendő cselekményt követ el mielőtt még, azoknak valamelyikéért jogerejűleg elitéltetett volna, ez esetben B.-ról szólunk. Az elmélet különbséget tesz egyszerű és külőnnemü B. között, a szerint, amint hasonló ( p. többszörös lopás ) vagy különnemű bűntetteknek ( p. lopás és testi sértés) összetalálkozásáról van szó. Az utóbbit némelyek bűnismétlésnek is nevezik. Fontosabb a különbség az eszmei v. alaki ( c. idealis, c. formalis) és az anyagi B. között, a szerint, amint a büntetendő cselekményt a tettes ugyanazzal a magatartással, vagy különböző önálló cselekményekkel követte el. Az eszmei B. példája, ha valaki nővérén erőszakkal hajt végre közösülést, mely esetben az erőszak alkalmazása miatt az erőszakos nemi közösülés bűntettének s egyúttal a tettes és az áldozat között levő vérrokoni viszonynál fogva a vérfertőztetés bűntettének tényálladéka állapítható meg. Ezt a különbséget azért tartják indokoltnak, mert az eszmei B.-ot enyhébben akarják büntetni. Aki azonban tekintetbe veszi, hogy a bűntettnek tárgyát a büntető törvény által védett jognak megsértése képezi, könnyen meggyőződhetik hogy a különbségnek nincsen alapja, s hogy a B. egyedüli ismérvét a büntetőjogilag relevans eredménytöbbség képezi, mig az, hogy az eredménytöbbséget egy egységes vagy pedig több magatartás közvetítette-e, teljesen közömbös. A magyar btkvnek 95. §-át, amely szerint: ha valamely cselekmény a büntető törvény több rendeletét sérti: ezek közül az alkalmazandó, mely a legsulyosabb büntetést illetőleg büntetési nemet állapítja meg, többen az eszmei B. értelmében magyarázzák de a m. k. Kuria legalább a szándékos eredményeknél az eredménytöbbség ismérvét fogadja el, s csak a gondatlanságból elkövetett cselekményeknél a gondatlanság egysége alapján tekinti kizártnak az anyagi B.- ot. Igy p. gondatlanság által előidézett kazánrobbanás által többeknek sérülése vagy megölése csak eszmei B. volna.

A B. büntetésénél is eltérők a nézetek. Némelyek az abszorpció elvét követik, - poena major absorbit minorem - vagyis csak az elkövetett legsulyosabb bűntettnek büntetése alkalmazandó, a többi bűntett csak a büntetés kimérésénél mint sulyositó körülmény jöhet tekintetbe, ami tényleg ezeknek büntetlenségét eredményezi. Mások az abszorpciót csak az eszmei B.-nál fogadják el, az anyaginál ellenben a halmazati rendszert tartják helyesnek, mely szerint «quot delicta, tot poenae ahány a bűntett, annyi a büntetés s egyedül ez felel meg a dolog természetének, mert a bűntett nem válhatik büntetlenné az által, hogy a bűnös még más bűntettet is elkövetett volt. A tiszta halmazati rendszer azonban módosítást igényel, mert tapasztalati tény az, hogy a szabadságvesztés-büntetés tartamával ennek benterjedelme, intenzivitása nem egyszerü arányban, hanem fokozottabb mérvben növekszik, amit képletben ugy szokás kifejezni, hogy a büntetés intenzivitása tartamával nem számtani, hanem mértani arányban fokozódik, s aminek értelme az, hogy p. 10 évi börtön egyfolytában és megszakítás nélkül végrehajtva sulyosabb büntetés, mintha ugyanaz a büntetés részletekben megszakításokkal hajtatnék végre. A több büntetésnek megszakitás nélkül való végrehajtásában rejlő többlet azért a büntetéseknek aránylagos leszállítása által kiegyenlítendő ugy hogy aki p. két bűntettet követett el, melyeknek mindegyikéért 5 évi börtönt érdemelne, az nem 10, hanem p. csak 9 évi börtönre itélhető el.

A leszállításnak két rendszere van, a sulyosbítási és a rövidítési rendszer. Az első szerint B. esetében az elkövetett legsulyosabb bűntettnek büntetése alkalmazandó, s ennek foka a többi még fenforgó bűntettek száma és sulyához képest emelendő. Ezt a rendszert fogadta el a magyar btkv., amely szerint a legsulyosabb büntetés vétségeknek v. vétségek és kihágások találkozásának esetében egy évvel, bűntett és más bűnös cselekmények találkozásánál két évvel; bűntettek találkozása esetében pedig öt évvel felebb emelhető. A másik, az olasz btkv. által elfogadott rendszer szerint az alapbüntetés szintén az elkövetett legsulyosabb bűntettnek büntetésében áll, amely a bűnöst terhelő többi bűntett után járó büntetéseknek bizonyos hányadával - az olasz btkv. szerint felerészével - sulyosbítandó. Az egyik v. másik uton nyert egységi büntetést összbüntetésnek nevezik. A magyar btkv. szerint ennek helye van mindannyiszor, valahányszor a vádlott ellen jogerejü elitéltetése előtt elkövetett több bűnös cselekmény forog fenn akár képezzék azok egy egységes bünvádi eljárásnak tárgyát, akár nem; de mindig csak akkor, ha az egyes bűncselekmények után járó büntetések szakadatlan egymásutánban volnának végrehajtandók. Tehát a következő esetekben: a) ha a vádlott egyszerre több bűntett miatt itelendő el; b) ha a vádlott külön itéletek által - amelyek még végrehajtva nincsenek -több rendbeli szabadságvesztésre itéltetett; c) ha az elitélt szabadságvesztés-büntetésének végrehajtása alatt már jogerejü elitéltetése előtt elkövetett más bűnös cselekmény miatt ujra elitéltetik. Nincs helye összbüntetésnek akkor, ha a vádlott az elitéltetése előtt elkövetett bűntettéért a büntetést már kiállotta volt, mert ily esetben a két büntetésnek szakadatlan végrehajtásáról természetesen szó többé nem lehet.

A B.-nak ismérvét az tevén, hogy a halmozódó bűntettek még a jogerejü elítélés előtt követtettek légyen el, nem forog fenn B., ha a jogérvényesen elitélt egyén uj bűntettet követ el, habár oly időben, midőn az első elitélés folytán reá kiszabott büntetést még ki nem állotta. Ebben az esetben tehát összbüntetésnek sincs helye. Pénzbüntetésnél összbüntetésnek hasonlóképen nincs helye, hanem a pénzbüntetés minden cselekményre külön állapítandó meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is