Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
büntetés forfeit
büntetés imposition
büntetés pain
büntetés penalty
büntetés punishment
büntetés retribution...
büntetés ki... serving of ...
büntetés le... mitigation
büntetés le... mitigation ...
büntetés me... commutation...
büntetés te... on pain
büntetés te... under pain
büntetés te... upon pain
büntetések ... defaulter's...
büntetéseke... to mete out...
büntetési f... imposition
büntetésre ... to inflict ...
büntetéssel... to penalize...
büntetéssel... to inflict ...
büntetéssel... to inflict ...

Magyar Magyar Német Német
büntetés & ... Buße (e)
büntetés & ... Strafe (e)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Büntetés

alatt a büntetőjogban azt a bajt vagy rosszat értjük, mellyel az állam arra rendelt hatóságai által sujtja azokat, akik törvényszerü eljárás utján a törvény által büntetendőnek nyilvánított cselekményben bűnösöknök bizonyultak. Ebben az értelemben különbözik a büntetés: a) a fegyelmi büntetésektől, melyek a családi, házi, tanodai, fogházi, községi, államszolgálati s az egyes testületeket, társulatokat, rendeket (p. ügyvédi rend) illető fegyelmi hatalom gyakorlatában alkalmaztatnak; b) a rendes B.- től, melyet nyilvános hatóságok intézkedéseiknek foganatot szerezni jogosítvák, p. idézésre meg nem jelenés, a tárgyalásnál illetlen magaviselet esetében; c) a szerződési B.-től, milyen a kötbér és a bánatpénz; d) a kártérítéstől; e) a tettnek polgárjogi és f) természeti következményeitől, p. aki sokat eszik, elrontja a gyomrát s beteg lesz. A büntetésnek Hugó Grotius által adott fogalom-meghatározása «malom passionis propter malom actionis», mindezekre tehát nem csak a szoros vagyis a büntetőjogi értelemben vett büntetésre alkalkalmazható. A büntetés mint társadalmi tünemény oly régi, mint az emberi társadalom. Ahol emberek együtt élnek, az együttlét feltételei ellen irányzottaknak tekintett cselekmény ellen büntetésnek van helye. A büntetés alapja és céljai iránt eltérők a vélemények, l. erről Büntentetőjogi elméletek.

A büntetés a bűnösnek jogi javai ellen irányul, s e javak különbségéhez képest (élet, testi épség, szabadság, vagyon, becsület) halál-, testi, szabadságvesztés-, vagyon- és becsület - B.-eket lehet megkülönböztetni (l. ezeket), amelyek között az első hely kétségtelenül a szabadságvesztés-B.- t illeti meg, mint amely büntetés jól felfogott céljai által föltételezett kellékeknek leginkább megfelel, mert kiváló mértékben a) személyes; b) arányos azaz a bűnösség mérvéhez idomítható; c) egyenlő és osztékony azaz mindenkire s mégis szigorára, tartamára nézve különfélekép alkalmazható. d) hatásában s következményeiben megbecsülhető; e) leginkább helyrehozható;f) akként hajtható végre, hogy az emberiség és erkölcsiség követelményeinek, s a védelem és javitás céljainak megfeleljen. Mellette legnagyobb jelentőséggel bír a pénz-B., melynek az eddiginél nagyobb mérvben kiaknázása a bűntett elleni védelemben kétségkivül lehetséges és ajánlatos. A B.-ek továbbá aszerint, amint önállóan vagy mások járulékaiként alkalmaztatnak, fő- és mellék-B-ek. A magyar btkv-ek büntetési nemei a következők: 1. halálbüntetés, mely zárt helyen, kötél által hajtandó végre; 2. fegyház, mely v. életfogytiglan tart v. határozott időtartamu, ez utóbbinak leghosszabb tartama 15 év, legrövidebb 2 év; 3. államfogház, leghosszabb tartama 15 év, legrövidebb 1 nap 4. börtön, 10 évi leghosszabb, 6 havi legrövidebb tartammal; 5. fogház, melynek leghosszabb tartama 5 év, legrövidebb 1 nap; 6. pénzbüntetés 1-4000 frtig. A halál-, fegyház- és börtön-B. csak bűntettekre, a fogház-büntetés kizárólag vétségekre alkalmazandók. Az államfogház 5 évnél rövidebb tartamban vétség, 5 évi vagy ezt meghaladó tartamban bűntett esetében alkalmazandó. A pénz-B., mint fő-B. kizárólag vétségekre, mint mellék-B., szabadságvesztés-B.- sel kapcsolatban bűntettekre és vétségekre alkalmazandó; 7. a szabadságvesztés-büntetés mellett, mint mellék-B. a hivatalvesztés s politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése együtt vagy külön: 8. bizonyos esetekben a viselt hivatal elvesztése, mely a hivatalvesztéstől abban különbözik, hogy ez utóbbi a közhivatalok elnyerésére való képesség elvesztésével is jár. A közhivatalon kivül tárgyai a B.-nek még: az ügyvédi, közjegyzői, nyilvános tanári vagy tanítói állás; gyámság és gondnokság, az örökösökre át nem szálló nyilvános cimek, belföldi rend- és diszjelek, s ez állások, s kitüntetések elnyerésére való képesség. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére itélt nem lehet tagja az országgyülésnek, törvényhatósági v. községi képviselőtestületnek, esküdtszéki tag, s nem bir aktiv választói joggal. E büntetéseknek tartama vétség esetében 1-3 évig, bűntett esetében 3-10 évig terjedhet, s a szabadságvesztés-büntetésnek befejeztével kezdődik, mert annak tartama alatt a büntetésnek tárgyát képező jogok különben is nyugszanak. 9. A szakképzettséget kivánó foglalkozás gyakorlatától való eltiltás. 10. Külföldieknél az országból való kiutasítás örökre v. határozott időre 11. Elkobzása azon tárgyaknak, melyek a bűntett vagy vétség elkövetésére hozattak létre, vagy a bűntett vagy vétség elkövetésére szolgáltak, amennyiben a bűnös tulajdonát képezik, ellenkező esetben csak akkor, ha birtoklásuk különben is tiltva van; nyomtatvány, irat v. képes ábrázolat közzétetele által elkövetett bűnös cselekmény esetében a szerzőnek, nyomdásznak, elárusítónak, terjesztőnek birtokában talált példányok, minták v. lemezeknek elkobzása és pedig akkor is, ha a bűnv. eljárás senki ellen sem indíttathatik,(u. n. objektiv eljárás). Az elkobzott tárgyak megsemmisítendők s a befolyt pénz a pénzbüntetésekre nézve megállapított célokra fordítandó. A 9. és 10. alattinak büntetés jellege különben vitás. A kihágásoknak büntetései: 1. elzárás; 2. pénzbüntetés, melynek legrövidebb tartama 3 óra illetve 50 kr., leghosszabb tartama aszerint változik amint a törvényben (2 hó - 300 frt), miniszteri rendeletben (15 nap- -100 frt), törvényhatósági (5 nap-50 frt) vagy községi szabályrendeletben (3 nap-.20 frt) kihágásnak nyilvánított cselekményről van szó. Továbbá a 7. és 9. a. B.- ek.

B. nevelési szempontból. A nevelés által alkalmazott büntetés sok tekintetben különbözik a jogi büntetéstől; főcélja tudniillik a büntetendő egyén javítása. S e célból az egyént tartja szem előtt, annak neméhez, korához, erkölcsi érzékenységéhez, stb.- hez tartozik alkalmazkodni. A pedagogiai büntetés tehát az erkölcsi nevelésnek egyik eszköze, amellyel valamely tilalom vagy parancs áthágásáért a rosszulesés érzelmét akarjuk a gyermekben kelteni. Ez oly célból történik, hogyha a gyermek a jövőben hasonló helyzetbe találna jutni, hogy t. i. a nevelő parancsa s az ő saját vágya küzdelemben volnának egymással a gyermek ne az ő vágyának engedjen megint, hanem a büntetés által keltett rosszulesés emléke mint indító ok csatlakozzék a nevelő parancsához és segítse azt győzelemre a gyermek lelkében. Látni való ebből hogy a büntetéssel a nevelés erkölcsi motivumot törekszik a gyermek lelkébe vinni. Abból, hogy a büntetés a rosszulesés érzelmét akarja a gyermek lelkében kelteni, az következnék, hogy büntetés lehet akármi, ami által neki kellemetlenséget v. fájdalmat okozunk. Csakhogy a nevelési büntetésnek fentebb kifejtett célja - az erkölcsi javítás - a fenyítő eszközök gondos megválasztását követeli és kizár minden olyan büntetést, amivel a növendék testében-lelkében könnyen kárt okozhatnánk. Legalkalmasabb büntetésnek az a rosszulesés, mely a gyermek lelkében keletkezik, ha valamely helytelen cselekedetével a közte és szülei v. nevelője közt levő gyöngéd barátságos viszonyt megzavarta. Erre nézve elegendő egy komoly tekintet, egy intőleg felemelt ujj, egy feddő szó. Az okos nevelés az ilyen csekély büntetéssel is beéri. Mindjárt szigoru büntetéseket alkalmazni, ahol egy rosszaló szó is lelkén találná a gyermeket, fölötte félszeg és veszedelmes. Félszeg, mivel ha mindjárt a fenyítésnék durvább végét választjuk, megfosztjuk magunkat a gyöngédebb büntető eszközök egész sorától, és veszedelmes, mert vele olyan gyermeki lélekben, amely egy intésre is reagál, kimondhatatlan károkat okozunk. - Célszerü a büntetés nemét olykép megválasztani, mintha az a helytelen cselekedetből önként folyó következmény volna. P. a veszekedő gyermek, aki másokkal megférni v. nem tud v. nem akar, a társaságból kirekesztendő; a hazugnak nem kell hitelt adni; az evésben mértéktelentől meg kell vonni az ételt; a henyének nem szabad alkalmat adni a szórakozásra, üdülésre; aki a szabadsággal visszaél annak a szabadságát meg kell szorítani stb. -- Helytelen dolog büntetéskép irni v. tanulni valót feladni mert ezáltal gyülöltté tesszük a gyermek előtt azt, amit neki kedvvel és szeretettel kellene teljesítenie. Az éheztetés és bezárás csak okkal-móddal alkalmazandó, mert mindkettőnek könnyen káros következménye lehet. A testi fenyiték a büntetésnemek közt a legszigorubb. Sokan mint helytelent és károst elítélik, mivel attól tartanak, hogy a büntetés e neme a gyermek becsületérzését találja sérteni, s akkor a javulás, a remélt engedelmesség helyett dac s ellenszegülés lesz a büntetés eredménye. De ahol még nincsen becsületérzés különösen pedig ahol már teljesen eltompult, ahol csakis a testi fájdalom által lehet még rosszuleső érzelmet kelteni: ott bizony a testi fenyitékről, mint nevelési eszközről lemondani alig lehet. Kétségtelen azonban, hogy csakis e végső esetben, a lehető legnagyobb óvatossággal s a növendék egészségére való különös ügyelettel szabad alkalmazni. És kétségtelen az is, hogy a testi büntetést csak a szülőnek vagy nevelőnek szabad végrehajtani, mert csak az tud ugy fenyíteni, hogy a gyermek még a büntetésből is kiérezhesse a szeretetet.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is