Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
büntetés forfeit
büntetés imposition
büntetés pain
büntetés penalty
büntetés punishment
büntetés retribution...
büntetés ki... serving of ...
büntetés le... mitigation
büntetés le... mitigation ...
büntetés me... commutation...
büntetés te... on pain
büntetés te... under pain
büntetés te... upon pain
büntetések ... defaulter's...
büntetéseke... to mete out...
büntetési f... imposition
büntetésre ... to inflict ...
büntetéssel... to penalize...
büntetéssel... to inflict ...
büntetéssel... to inflict ...

Magyar Magyar Német Német
büntetés & ... Buße (e)
büntetés & ... Strafe (e)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Büntetés

Megtorlás, negatív válasz, a helytelenítés nyomatékos kifejezése tettekkel vagy szavakkal. A mai pedagógiában talán az egyik legdrámaibb változás a büntetés szerepének átértékelése a nevelésben. Míg a XX. sz. derekáig a büntetésnek középponti szerepet tulajdonítottak, addig az elmúlt évtizedekben egyre több fenntartás bukkant fel a büntetés hatékonyságával kapcsolatban. A tekintélyelvű nevelés bírálata, a pszichoanalízis elfojtás -elmélete kapcsán a pszichológusok jelentős része úgy vélekedett, hogy a büntetés gyengíti a gyerek saját belső bűntudati feszültségeit, melyek hosszabb távon inkább elősegítenék a nemkívánatos viselkedés megszűnését. A büntetés alkalmazásával kapcsolatos aggodalmak más része arra vonatkozik, hogy kellemetlen élménye generalizálódhat olyan cselekvésekre is, amelyeket nem akartunk gátolni. Állatkísérletek eredményei alapján különösen nemkívánatosnak tartják a büntetést, ha valamilyen örömet okozó cselekvést (pl. édességfogyasztást) akarunk leállítani vele. Állatok esetében ilyenkor a kívánt célra irányuló késztetés fennmarad, és tartós konfliktus támad az alkalmazott büntető tendencia és a céltárgy iránti vonzódás között. Ez gyermekek esetében esetleg tartós nyugtalanságot eredményez. Ugyancsak óvnak a gyakori büntetés tartós szorongást keltő hatásától. A büntetésen alapuló nevelés agresszív modellként is szolgál, és szerepet játszhat az antiszocialitásban. Más adatok azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a büntetést nem lehet tökéletesen kiküszöbölni a nev.-ből annak kiemelésével, hogy bizonyos fajtái (a súlyos fizikai bántalmazás, a súlyosan megalázó, szorongást és riadalmat keltő megnyilvánulások) feltétlenül kerülendők. A büntetés hatékonysága számos körülménytől függ. Ezek közül a legfontosabb az időzítés: a büntetés hatékonyabb, ha megelőzni próbálja az elkövetendő cselekményt, vagy akkor lép be, amikor a gyermek még csak elkezdte az adott kihágást. Amíg a gátolni kívánt cselekvés zajlik, addig mobil állapotban van annak motivációs bázisa, és ha ekkor következik be a büntetés, akkor ezzel a motivációs bázissal kapcsolódik össze, így csökkenti a büntetendő cselekedet újbóli megjelenésének esélyét. Fontos tényező a büntetés intenzitása. Állatokkal végzett laboratóriumi kísérletek tanúsága szerint az intenzív büntetés hatékonyabb, mint az enyhe. A túlságosan intenzív büntetésnek gyermekek esetében azonban paradox hatásai vannak. A hatás nem marad tartós, nem eredményez kellő bűntudati feszültséget, a nagyon szigorú büntetés hatására a gyerek a büntető szülőtől fél és nem a tett újbóli elkövetését igyekszik elkerülni. A konzekvencia (következetesség) jelentőségét kísérletekkel ugyancsak igazolták: alkalmilag, következetlenül "adagolt" büntetés inkább megerősíti a gátolni kívánt cselekvést, mintsem gátolná. Ha a normaszegés időnként büntetést von maga után, máskor pedig nem, akkor azok az alkalmak, amikor a büntetés elmarad, jutalom értékűek. Ezért a következetlenül alkalmazott büntetés után nem jön létre a nem kívánt viselkedés gátlása. A nem konzekvens büntetés különösen kártékony hatású lehet, ha gyakori. Így a gyermek számára nem válik világossá, nem tudja kiszámítani, mikor követ el kihágást. Viselkedése így ált. is gátolttá vagy fásulttá válik. A büntetés hatékonysága nagymértékben függ attól, milyen viszonyban van a gyerek azzal, aki büntet. Sokkal hatékonyabb a büntetés, ha olyan személytől ered, akit a gyerek szeret és elfogad. A szeretetteljes, meleg kapcsolat a szülő és a gyerek között két vonatkozásban is elősegíti a büntetés hatékonyságát: a gyerek számára az érzelem átmeneti megvonása növeli a büntetés erejét (vagy önmagában is büntető lehet), másrészt maga a kapcsolat, amelyben mindig jelen van az elfogadás, biztonságot jelenthet számára és megóvhatja a túlzott bűntudattól. Ha büntetéshez magyarázatot fűznek, az két oldalról is növeli a gyerek biztonságát. Egyrészt pontosan informálja tetteinek következményeiről, másrészt hozzásegít, hogy a kihágás miatt érzett szorongás magához a kihágáshoz kapcsolódjon. A legnegatívabb hatású, ha a gyermeket olyasmiért büntetik, amit nem szándékosan követett el (pl. ügyetlenség). A büntetés hatékonyságát növelő tényező, ha a büntetéssel párhuzamosan a gyerek pozitív megerősítést kap a negatív cselekedetet elkerülő magatartásáért.

Vajda Zsuzsanna

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is