Büntetés kiszabása

A magyar btkv. szerint a büntetés kiszabásánál figyelembe veendők a bűnösség fokára befolyással biró sulyosító és enyhítő körülmények, s aszerint, amint amazok v. emezek számuk v. nyomatékuk tekintetében tulnyomóak, a cselekményre megállapított büntetésnek az első esetben legmagassabb, a második esetben legkisebb mértéke közelítendő meg vagy alkalmazandó. Tulnyomóan enyhítő körülmények esetében a halálbüntetés életfogytig tartandó fegyházra az életfogytig tartandó fegyház pedig 15 évre változtatandó át. A törvény azonban a birót rendkivüli büntetésenyhítési joggal is felruházta, amennyiben megengedi neki, hogy ha az enyhítő körülmények annyira nyomatékosak vagy oly nagy számmal forognak fenn, hogy a cselekményre meghatározott büntetésnek legcsekélyebb mértéke is aránytalanul sulyos volna, ez esetben ugyanazon büntetési nemet a legkisebb mértékig leszállíthassa, s ha még ez is tulszigoru volna, fegyház helyett börtönt, börtön helyett fogházat, fogház helyett a pénzbüntetésnek eme büntetési nemek legkisebb mértékeig szállíthassa le. 10-15 évi fegyházzal büntetendő bűntett esetében tehát a biró rendkivüli enyhítési jog (btkv. 92. §) igénybevételével két évi fegyházra, sőt ha ezt is tulszigorunak találná, fegyház helyett börtönnek alkalmazásával, 6 hónapi börtönre - mint a börtönbüntetés abszolut minimumára - szállhat le. A büntetési nemeknél tehát csak egy foku leszállításnak van helye s nem szállhatni le fegyházról fogházra, sem börtönről pénzbüntetésre. Halálbüntetés helyett 15 évi, életfogytig tartó fegyház helyett pedig 10 évi fegyháznál kisebb büntetés egyáltalán ki nem mérhető. A B.-nál továbbá a törvény az életkort s egészségi állapotot is tekintetbe veszi, amennyiben, ha a bűnösre aggkora v. testi gyöngesége miatt a. fegyházbüntetés egyáltalán tulságosan sulyosnak mutatkoznék s nem életfogytig tartó fegyházról van szó, a büntetés fegyház helyett börtönre változtatható át, mely esetben azonban a börtön-büntetésnek tartama 15 évre emelhető fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon