Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Büntetést k... ----

Magyar Magyar Német Német
Büntetést k... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Büntetést kizáró okok

A bűnösséget kizáró okokon kivül a büntető jog oly okokat is ismer, melyek a bűnösséget nem; csakis a büntetést zárják ki. Ily okok felállítására jobbára büntető politikai indokok irányadók. A megkülönböztetésnek gyakorlati fontossága és jelentősége is van, mely leginkább a részesség és a kapcsolatos büntetendő cselekmények esetében nyilvánul.

A B. körül teljes egyetértést hiába keresünk akár az irodalomban, akár a tételes törvényekben A magyar btkv. szerint B-ul a következőket kell tekinteni: 1. Kisérlet esetében a) önkénytes elállás és b) az eredménynek a cselekmény fölfedezése előtt való önkéntes elhárítása, az u. n. tevékeny bűnbánat (thatige Reue) (btkv. 67. §), mely utóbbi némely törvényhozásban sokkal tágabb mérvben érvényesül, amennyiben vagyoni bevégzett bűntettek esetében is a felfedeztetés előtti teljes kárpótlás a büntetéstől mentesít. 2. Felségsértési esetekben (btkv. 126., 127, 130., 131., 133., 134. §-ok) a cselekmény büntethetősége megszünik, ha a bűnös önként, és mielőtt a cselekmény fölfedeztetett volna:az előkészítést v. megkezdett véghezvitelt abban hagyja, és minden káros következményt, mely a tettesek, részesek és szövetkezettek tevékenységéből netalán maga elhárít, v. ha a hatóságnál kellő időben tett feljelentése folytán a következmények elháríttatnak (136. §); tehát csak az önkéntes elállás és tevékeny bűnbánat együttes fenforgása esetében. 3. Fölségsértésre irányzott szövetség (131. §) esetében nem büntetetik a szövetségesség miatt az, aki, mielőtt a szövetségen felül valami merényeltetett, s mielőtt azt a hatóság fölfedezte volna, a szövetségtől eláll s elállását nem csak társainak tudomására juttatja, hanem azokat is elállásra birni törekszik, vagy pedig a szövetséget a hatóságnak feljelenti (137. §). Ugyanez áll: 4. hűtlenség elkövetésére létrejött szövetség (egy esetnek kivételével) (151. §); 5. lázadás elkövetésére létrejött szövetség eseteiben (160. §). 6. Lázadás eseteiben a felbujtók és vezetők kivételével nem büntettetnek azok, kik hatósági felhivásra a lázadás szinhelyét elhagyják, s a lázadásban többé részt nem vesznek (159. §). 7. Hamis eskü s hamis tanuzás, szakértői véleményadás, fordítás miatt nem büntettetik az: a) aki a valónak megvallása által önmagát büntetendő cselekménnyel vádolná; b) aki büntető v. fegyelmi ügyben jogosítva volt a tanuzást v. véleményadást megtagadni de erre a jogára a biróság őt nem figyelmeztette; c) aki vallomását stb. az illetö hatóságnál a feljelentés megtétele v. a bűnvádi eljárás megindítása előtt és mielőtt cselekményéből másra hátrány háramlott volna, visszavonja (224. és 225. §). 8. Az erőszakos nemi közösülés szemérem elleni erőszak és megfertőztetés esetében büntetést kizáró okot képez a tettes és a sértett között a bűnvádi itélet kihirdetése előtt létrejött házasság (240. §). Következetlenség a törvénytől, hogy ezt a büntetést kizáró okot a fajtalanságra v. házasságkötésre irányzott nőrablás esetében el nem ismeri. 9. Felmenő és lemenő rokonok közti vérfertőztetés és fajtalanság esetében nem büntettetik a lemenő, ha a cselekmény elkövetésekor 18. életevét meg nem haladta (243. §). 10. Rágalmazás és becsületsértés esetében B.-t kizáró ok az állítás vagy kifejezés valódiságának bebizonyítása, amennyiben ez (exceptio veritatis) meg van engedve (263. §). 11. Páros viadalnál elállás esetében senki sem büntethető. 12. Könnyü testi sértés nem büntettetik, ha házi fegyelemre jogosított személy által annak gyakorlatában követtetett el (313. §). 12. A gyujtogatás nem büntettetik, ha a tűz tovább terjedése, előbb, mint a tett felfedeztetett és nagyobb kár okoztatott volna, a tettes által v. az ő intézkedései következtében eloltatott (426. §).

E büntetést kizáró okok némelyiket illet. már a törvény szövegezése szerint is kétségtelen, hogy csak arra ill. azokra vonatkoznak, akikben fenforognak, a 11. pont alatt felvett esetben viszont kétségtelen az ellenkező. Azokban az esetekben ellenben, melyekben a törvény nem a bűnösnek, hanem a cselekménynek büntetlenségét állapítja meg igy jelesül kisérlet és gyujtogatás esetében, vitás vajjon a büntetést kizáró ok egyénileg hat-e pusztán v. az esetleges bűnrészesekre is kiterjed. Sajátságos büntetést kizáró okot képez végül rágalmazás és becsületsértésnél a kölcsönösség, amennyiben a törvény a büntetés alkalmazását vagy mindkét félnek v. csak azok egyikének a büntetés alól való felmentését a biró belátására bizza (275. §). Azt a kérdést, vajjon a 12-ik életéven felül való, de a 16. éven alól való életkor, és a siketnémaság, ha a tettes a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges képességgel nem bir, bűnösséget v. büntetést kizáró okot képez-e, a magyar btkv. szempontjából (84. és 88. §-ok) ez utóbbi értelemben kell eldönteni, mert a btkv. illető §-ai mindkét esetben nem a beszámítást, hanem határozottan csak a tettesnek megbüntetését zárják ki .

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is