Bűntudat

Morális értékelés, melyet az egyén a gondolatban vagy a cselekvésben elkövetett vétek következményeként él át, ha észleli az elfogadott normák és a saját viselkedése közötti eltérést. A bűntudat érzelmileg a szorongás egy formájaként átélt, a kognitív kontroll szintjén is megjelenő belső, viselkedésszabályozó tényező, mely az erkölcsi fejlődés során alakul ki. A különböző pszich.-i isk.-k eltérően magyarázzák kialakulását.

1. A freudi pszichoanalízis szerint a bűntudat a felettes-én egyi/k funkciója, mely a szülői tiltások és büntetés ek során az isk.-skor elejére alakul ki, és egy belső értékrendszert alkotva az egyén lelkiismereteként működik. A lelkiismeret a szülővel való azonosulással épül ki, és a bűntudat érzésével bünteti az Egót (ént).

2. A szociális tanuláselmélet elemzése szerint bűntudatot akkor él át az egyén, ha viselkedése összeegyeztethetetlen az önértékeléssel, énkép pel. A szociális tilalmak büntetéssel történő elsajátítása során kialakul bizonyos viselkedések elkerülése, gátlása (negatív önkontroll funkció). Vizsgálati adatok szerint kisgyerekeknél az azonnali, határozott büntetés, nagyobb gyermeknél a későbbi, enyhe, magas információtartalmú büntetés (indoklás) tekinthető hatékonynak a belső normarendszer kialakítása szempontjából. A bűntudat megnyilvánulási formái: büntetés keresése, önbüntetés, vallomás, jóvátétel.

Kôrössy Judit

Szerkesztette: Lapoda Multimédia