Bunyitay
Vince, történész, nagyváradi t. kanonok, szül.
Sátoralja-Újhelyen 1837 jan. 11. 1860. szentelték fel misés pappá, 1863-75.
szt.-jobbi, 1875-80. bélfenyéri plébános volt, 1880. óta nagyváradi püspöki
könyvtárnok, 1884 jun. 5. a m. tud. akadémia levelező tagjai sorába
választotta. Különösen az egyháztörténet és műemlékek kutatása terén fejt ki
figyelemre méltó tevékenységet. Több kisebb értekezésen kivül, melyeket a
Századokba, Archaeologiai közleményekbe, Történelmi Tárba, Kath. Szemlébe és az
Osztr.-Magyar Monarchiába irt, főbb munkái: Régi képek (Pest 1868-69. Két
rész); Ismeretlen apátságok (Esztergom 1880); Az Egyedi apátság története
(Nagyvárad 1880); A váradi püspökség története (U. o. 1883-84, 3 köt.); A mai
Nagyvárad megalapítása (Budapest 1885); Szilágymegye középkori műemlékei
(Budapest 1887); A római Szent-lélek-társulat anyakönyve 1446-1523. (U. o.
1889, Vatikáni magyar okirattár I. sor V. kötete); Magyar királyok Váradon
(Nagyvárad 1890). Kiadta még Ipoly Arnold Kisebb Munkáinak III-V. köteteit és
Schlauch Lőrinc Egyházi s Egyházpolitikai Beszédeit (Bpest 1890, 2 köt.).
Bunzlau, 1. járási székhely Liegnitz porosz kerületben, a
Bober jobbpartján, 12.921 lak., jelentékeny keramikus, üveg-, vas- és
faiparral. A vásártéren Kutuszov orosz tábornok emlékét hirdető vas obeliszk
áll. A Boberen hatalmas vasúti hid vezet át. B. Opitz német költő
születéshelye, kinek emlékszobra a gimnázium előtt látható. - 2. B., l.
Jungbunzlau.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|