Burdeau

Agost Lőrinc, francia bölcsész, iró és politikus, szül. Lyonban 1851 szept. 10. Szegény szülők gyermeke volt. Elemi iskoláit Párisban végezte, 1870. mint önkéntes harcolt, de Sédan-nál megsebesült és a németek fogságába esett, kik Bajorországba internálták. A háboru után tanár lett és Saint-Etienneben a filozofiát adta elő. 1879 a Bulletin de Correspondance universitaire-t indította meg. 1880. Párisba hivták a Louis-le Grand liceum tanárának. 1881. Bert Pál közoktatásügyi miniszter B.-t hivatalfőnökké nevezte ki, mely állásról 1882. leköszönt. 1885. okt. megválasztották a Rhône départementben képviselőnek s mint ilyen a radikálisokhoz csatlakozott s közoktatásügyi kérdésekben szólalt fel leginkább. A II. Vilmos német császár által a munkás osztály érdekében (1890 márc.) Berlinbe összehivott nemzetközi gyülésen B. képviselte Franciaországot, a kamara pedig a pénzügyi bizottság előadójának megválasztotta. Lefordította Spencer Herbert «Essay»-ét (1877-83, 3 köt.), továbbá Schopenhauer Grundprobleme der Ethik (1888, 3 kiad.) és: Die Welt als Wille und Vorstellung (1888, 2 köt.) c. műveit. 1882. kidolgozta a L"instruction morale ál"école c. munkát. Azonfelül számos folyóiratnak buzgó munkatársa. 1892 febr. 27. a közmunkák minisztere lett a Leubet-kabinetben. Midőn Drummond antisémita agitátor (a Libre Parole-ban) a francia bank privilégiumának meghosszabbítása fölött folyó vita alkalmával megvásárolt egyénnek nevezte: B. Drummond ellen pört indított, mely a rágalmazónak 3 havi elitéltetésével végződött. 1892 jul. 13. B. a megbuktatott Cavaignac helyett átvette a tengerészeti minisztérium vezetését és rá tudta venni a kamarát a Cavaignac által kért 40 milliónyi póthitel megszavazására. 1893 febr. a Loubet-minisztérium többi tagjaival állásáról lemondott. Máj. 31. megválasztották a budgetbizottság előadójává.

Forrás: Pallas Nagylexikon