Burdu
(burdó). Bortartó tömlő neve a hétfalusi csángóknál és
részben a háromszéki székelyeknél, melyet többnyire juhbőrből szoktak
készíteni. Valószinüleg a régi kunoknál volt használatban s tőlük vették át a
csángók meg az oláhok, akik «burduf»-nak nevezik. Az elnevezés különben megvan
a persa (azerbejdsáni) törököknél is «burduk» alakban, akik a tömlő ezt a
német, bika- vagy kecskebőrből készítik. A burdok szónak a régi bessenyő-kun
nyelvben «burduv», «burduv» felelt meg s ezt a hangváltozást tünteti föl a
csángó és oláh szó.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|