Burnouf

(ejtsd: bürnuf), 1. Emil Lajos, francia filologus, unokája B. János Lajosnak, szül. Volognesban (Manche) 1821 aug 25., először tanár Nancyban, majd 1875-ig az École française direktora Athénben. Munkái; Méthode pour étudier la langue sanscrite (Leupol-lal, Par. 1859, 3 kiad.); Dictionnaire classique sanscrit-français (1863-65); Histoire de la littérature grecque (1869, 2 köt.); Mémoires sur l"antiquité (1879); Le catholicisme contemporain (1879); La science des religions (4: kiad. 1885) stb.

2. B. János Lajos, francia filologus szül. Urvilleben 1775 szept. 14., meghalt Párisban 1844 máj. 8.; mint az ottani College de France tanára. Munkái: Méthode pour étudier la langue grecque (1814; uj kiad. 1882); Méthode pour étudier la langue latine és Premiers princips de la grammaire latine, stb.

3. B. Jenő, a legjelesebb francia nyelvészek egyike, ki nem egy irányban korszakalkotó munkásságot fejtett ki. Szül. 1801 aug. 12., meghalt 1852 máj. 28. 1832. a College de France szánszkrit tanszékére hítták meg tanárnak. Haláláig ebben az állásban maradt. Ő volt az első, ki a Buddha vallásnak szent nyelvével, a pálival tudományosan foglalkozott Lassen-nel együtt kiadott Essai sur le Pali címü művében. Több nagy, szánszkrit nyelvismeretéről tanuskodó dolgozatot írt a Journal asiatique és a Journal des Savantsba. Halhatatlan az érdeme a zend nyelvészet művelése terén. Hű kőnyomatban kiadta a Zoroasternek tulajdonított zend szövegek egyikét a Vendidad Sadé, l" un des livres de Zoroaster-t (Páris 1830) és a párszi szent iratok magyarázatának alapját megvetette a Commentaire sur le Yaçna címü művében (Páris 1836). A Collection orientale számára lefordította a Bhagavata-Puránát, s ezenkivül megirta az indiai buddhizmus történetét (Páris 1844). B. óta lehet csak szó a buddhizmus tudományos méltatásáról.

Forrás: Pallas Nagylexikon