Burschenschaft
(német, ejtsd: bursensaft), a Bursch szóból származik, melynek
értelmezését l. Bursa. B. alatt, 1815 óta, tanuló-testületeket értenek. Fichte
és Jahn ösztönzésére ez év jun. 12. Jenában 113 tanuló gyült össze s vetette
meg alapját az első Burschenbundnak, melynek célja volt a tanulók egyesítése s
a durva tanuló-életmód javítása. Szinök fekete-vörös-arany. Ilyen B.
keletkezett azután Németország több egyetemi városában. 1818. általános B.-t
szerveztek Jénában. A B.-k lassanként politikai célokat is tüztek magok elé, s
mikor Kotzebuet 1819 márc. 28. Sand meggyilkolta a hatóságok a B.-t elnyomták.
Ez elnyomás idején a B.- k nem szüntek meg, sőt titokban különböző irányban
szervezkedtek. Voltak Armin, Germán-pártiak, melyekhez később a Teutonpárt
járult. 1833. a frankfurti merénylet után egész szigorral léptek föl, kivált
Poroszországban a B.-k ellen. Az 1848. mozgalmas időkben a bécsi B. fejtett ki
nagyobb politikai tevékenységet, megalakította az emlékezetes akadémiai légiót.
Ujabb időben a B.-k mulató társasággá váltak, melyeknek a régi B.-kkal a néven
kivül alig van köze. 1883. Jénában B.- emléket állítottak, mely alkalommal
Küster Konrád javaslatára reformálni igyekeztek a Burschenschaftokat, s
ugyanekkor: Allg. Deutscher Burschenbund (A. D. B.) nevet vettek föl, melynek
organuma az: Allgemeine Deutsche Universitäts - Zeitung. 1-6. évfolyam (Berlin
1887-1892).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|