Burtaszok

Középkori arab irók szerint egy a Volga balpartján, a kozárok és bolgárok közt, ez utóbbiaktól 3 napi távolságra lakó nép, mely a kozároknak adózott, de a bolgárok zaklatásainak is gyakran ki volt téve. A török hagyományok szerint Bulgár és Burtasz Gumari fiai voltak, kiktől a maskarok (magyarok) és baskirok származtak, amiből kitünik, hogy e népek közt, ha nem is nyelvi rokonság, de mindenesetre történeti és etnikai kapcsolat volt. A B. neve arabul a. m. fekete róka s innen az arab iróknál az a nézet terjedt el, hogy a B. földjén fekete rókák vannak; a név azonban nem egyéb, mint a «mordva», «mordvin» (vagy esetleg a zürjén-votják «murt» azaz nép, ember) arabosítása. A B. nem alkottak egységes törzset, hanem minden község vagy nemzetség külön államot képezett élükön egy v. két öreggel; kik a pörös dolgokban biráskodtak. Házaik fából készültek s a földmdvelésen kivül méhtenyésztéssel foglalkoztak. Az oroszok 969-ki volgamenti hadjárata csaknem az egész népet megsemmisítette; a B. előbbi lakhelyükről mindenfelé elszéledtek; Magyarországba is elhatoltak s a Taksony korabeli izmaelita-bevándorlás egyik népeleme mindenesetre B.-okból állt s az ő egykori telepeik voltak Maksa, Moksa, Mokcsa nevü községeink, melyeknek neve megfelel a mordvin moksa törzs nevének.

Forrás: Pallas Nagylexikon