Busmánok

(hollandi nyelven bosjemans, azaz berek v. erdő emberei) néven Dél-Afrikának egy a többi benszülöttektől különös testi sajátságaikkal különböző törzsét kell érteni, mely törzs magát szán-nak nevezi, s melyet a szomszéd benszülött törzsek a bászutók bároá-nak, a kafirek ábátuá-nak, a betsuánok merkántu-nak neveznek, s amely különböző nevek magyarul mind annyit jelentenek, mint ijj-emberek vagy ijjas emberek. Ugyanis a B.-nak a fő és majdnem egyedüli fegyverök az ijj és a nyil, amelynek hegyét rendkivül erős méreggel (valószinüleg kigyóméreggel) vonják be, mely fegyverrel vadászat alkalmával és rablójárataiknál igen ügyesen tudnak bánni. A B. nomád életmódjuk mellett folytonosan összeütközésbe jönnek az illető vidékek, területek lakóival, akiknek birka- és ökörcsordáit, ahol csak lehet megdézsmálják; üldözik is őket a többi benszülöttek, minek következtében nagy részben kipusztultak. Termetük igen kicsiny, l,44 m.-nyiek, tehát oly magasak mint nálunk a 15 éves gyermekek szoktak lenni. De a B. nemcsak termetükre, hanem testük egyébb sajátságaira nézve is elütők a zsomszéd (hottentot, kafir) törzsektől. Hosszu és alacsony fejüek (dolicho-, platy- vagy chamaecephali), orruk annyira belapult, hogy az arcél (profil) vonalában ki nem emelkedik az előretolt állcsontok felett. Kicsiny termetük mellett csontjaik vaskosak durvák. A medencéjök sokkal keskenyebb alakot mutat, mint más emberfajtáknál és mig más emberfajtáknál a férfi és a nő medencéjének nagysága egymástól feltünő különbséget mutat fel addig náluk a nők medencéje is csak alig szélesebb, mint a férfiaké (ami nagyon az állati tipusra emlékeztet). Felette ráncos, sovány és száraz szattyánszerü a bőrük, sötét hamuszinü, gyapjas hajuk gömbölyü csomókat képez, szemük igen élénk s arckifejezésük igen vad; a férfiaknak felette gyérszálu szakáluk van, és a test egyéb szőrzete is náluk egyáltalán igen gyengén van kifejlődve. Minden gond, melyet a B. testük diszítésére fordítanak, abban áll, hogy a hajat egy-egy fürtbe egyesítik, s beléje keselyütollakat erősítenek; meg hogy a füleik és orruk cimpáit átfurják és beléjök csontpálcikákat dugdosnak, végre hogy a homlok és derék körül szijat kötnek valamint hogy a testet zsirral mázolják be. Meztelenül járnak és csak a hátukat takarják be valami állati bőrrel. Igen ügyes a kezük fogása s a rajzolásra nagy kedvet és ügyességet mutatnak. A budapesti embertani muzeumban egy igen ügyes vadászati jelenet rajza van, amelyet a Fokföld woodhousei kerületében a B. egy sziklaodu falára vörös, fehér és fekete szinnel festettek, s amelyet Alsberg dr. casseli orvos másolt le. A B. sziklaodukban, kiásott hangyabolyokban, a tüskés disznó v. hangyaoroszlán (Ameisenlöwe) likában huzódnak meg, vagy ágakból kis tetőt tákolnak össze; vagy gyékényből és rőzséből méhkas alaku kis kunyhót építenek maguknak. Mondják, hogy egy felső lényt (kagán vagy kaang) ismernek. Van nekik mondájuk az ős emberekről is, akik sokféle csodát tudtak véghez vinni, s akik az összes mostani emberek előtt éltek; ezeknek egy része az ég csillagaiba vándorolt s a tejut nem egyéb mint hamu, amelyet azoknak az ős embereknek egy leánya szórt az égre. A B. még legtöbb fajtabéli hasonlatosságot mutatnak a hottentotokkal, akikkel még a nyelvök is rokonságot mutat, minthogy mindkettőjük nyelvében előfordulnak az u. n. csettentő hangok (Schnalzlaute), amelyeket európai ember kiejteni képtelen.

Forrás: Pallas Nagylexikon