Busz

1. Ernő, német teologus, szül. Grindelwaldban 1843 febr. 15. Bernben, Berlinben és Tübingában végezte tanulmányait; 1870. lelkész lett Lenkben, 1876. Zofingenben, 1879. Baselben s 1880. Glarusban. A heidelbergai fakultás a teologia tiszteleti doktorává avatta 1886. Szerzője a Die christliche Mission, ihre prinzipielle Berechtigung und prak-tische Durchführung (Lejda 1876) c. s a hágai társaság által megkoszoruzott iratnak. Az ebben lerakott elvek keresztülvitelére 1883 jan. 3. egy bizottság alakult, s miután M.-Frankfurtban 1884 április 11-én e dolog előkészíttetett, egy 1884 junius 4. és 5. Weimárban tartott gyülésen megalakult az általános evang.-prot. misszió-egyesület, melynek azóta B. áll az élén.

2. B. Ferenc József, a badeni ultramontán párt vezére, szül. Harmersbachban 1803 márc. 23., megh. Freiburgban 1878 febr. 1. Bölcsészetet, orvosi és jogi tudományokat hallgatott. 1836. Freiburgban rendes tanár lett. Mint a badeni második kamara tagja (1837 és 1846) a szigoru egyházi párthoz szegődött. A frankfurti parlamentben (1846) a nagynémet katolikus iránynak egyik legbuzgóbb harcosa volt. Számos kat. egyletet létesített s a Mainzban gyülésező Pius-egyletek elnöke volt (1848). Szóval és irásban katolikus egyetemek alapítása, a jezsuita rend, valamint az egyháznak az államtól való függetlenítése mellett küzdött. 1863. az osztrák kormány e törekvései jutalmául lovaggá emelte. 1873 óta vezére volt a klerikális pártnak a badeni képviselőkamarában, a birodalmi gyülésen pedig a centrumnak volt tagja. Művei: Die Aufgabe des katholischen Theils deutscher Nation (Regensbg 1851); Die Gesellschaft Jesu, ihr Zweck, ihre Satzungen, Geschichte stb. (Mainz 1853, 2 köt.); Der heilige Thomas, Erzbischof von Canterbury (1856); Österreichs Umbau in Kirche und Staat (Bécs 1863, l. köt.); Urkundliche Geschichte des National- u. Territorialkirchentums in der katholischen Kirche Deutschlands (Schaffhausen (1851); Geschichte u. System der Staatswissenschaft (Karlsruhe 1839, 3 kötet). Hagyatékából jelent meg: Winfried-Bonifacius (Grác 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon