Butacsira
(butaság-csira), törvényszéki állatorvostani szempontból az
agyvelő idült, láztalan, gyógyíthatatlan betegsége. Lovakon a betegség tünetei
a következők: Az állásban az állatok kevéssé v. éppen nem figyelnek a
környezetre, lehorgasztott, v. a jászolra támasztott fejjel, v. pedig
homlokukkal a falnak támaszkodva, sokszor egészen rendellenesen elhelyezett
lábakkal állnak, miközben füljátékuk rendetlen, amennyiben füleiket, éppen nem,
v. nem együttesen irányítják a hangok irányában. Vezettetéskor ügyetlenül és
nem szivesen mozognak, hátráltatásuk pedig, főleg felemelt fejjel, nehezen v.
éppen nem eszközölhető. Lábaik a legkülönbözőbb állásokba helyezhetők és az
állatok azokat sokáig, némelykor az egyensuly veszélyeztetéseig megtartják.
Evés közben - a takarmányt gyakran a szájukban felejtve - szüneteket tartanak;
iváskor orrukat mélyen a vizbe dugják és csak az orrnyilások elzárása folytán
beálló levegőhiány folytán kapják fel a fejöket. E főtünetek mellett az
animális élet nyilvánulásai is renyhék (ritka, lassu pulzus, gyér bélmozgás és
ürítés stb.), némelykor pedig hozzájok kényszermozgások is társulnak, főleg
jártatás és munkaközben. Mind e tünetek munkaközben sulyosbodnak, illetőleg
jobban jelentkeznek, szintugy a nyári meleg időszak is sulyosbítja a betegek
állapotát. Hasonló hatással van továbbá az intenziv takarmányozás, mig könnyen
emészthető takarmány, hűvös helyen való tartózkodás és nyugalom mellett az
sokat javulhat. A betegségre főleg a nehezebb, keskeny fejü, kevésbbé nemes
fajtáju lovak, s közülük főleg a heréltek az 5-8 éves korban hajlamosak.
Minthogy a B.- ban szenvedű lovak, nehéz kormányozhatóságuk, valamint nem
ritkán az öntudat zavara által feltételezett dühöngési rohamaik, szintugy
hiányosabb táplálkozásuk miatt is sokat vesztenek értékökből, a betegség
legtöbb helyütt a szavatossági főhibák közé tartozik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|