Buvárhajók

Vagy csónakok (ném. Unterseeische Schiffe, Fahrzeuge, ol. bastimenti submarini, ang. submarine vessels), oly hajók, melyek alámerülve, a viz alatt ugy függőleges, mint vizszintes irányban kormányozhatók és a legénységnek a hajó belsejében, mint a külső levegőtől egészen elzárt helyen való tartózkodását is lehetővé teszik. A hadtörténelem már a XVII. sz. elejéről tesz említést egy buvárhajóról, mely Angolországban I. Jakab uralkodása alatt a Temze vizében tett próbameneteket, de e kezdetleges szerkezetü, evezőkkel hajtott jármű épp ugy nem felelt meg a kivánalmaknak, mint más egyéb buvárhajó, mely későbben épült. A jelenkor utolsó két évtizedében, a torpedó-naszádok keletkezése és a gyorsan tüzelő ágyuk tökéletesbítése azonban a B. kérdését ismét előtérbe hozta oly annyira, hogy jelenleg már sok nemzet tesz uj és mondhatni állandó kisérleteket az iránt, hogy a már elért eredmények, uj minőségü gépezetek és a szerzett tapasztalatok kihasználásával oly B.-at teremthessen, melyek első sorban hadászati célra építve a modern kivánalmaknak is megfeleljenek. Tekintettel arra, hogy a viz alatt járó, tehát láttatlanul támadó ilyen buvárhajó mily borzasztó fegyver lehet, és mily előnyöket biztosít a tulajdonosnak, az ilyen hajók tökéletesbítését célzó kisérleteknek eredménye az egyes államoknak többé-kevésbbé féltékenyen őrzött titka szokott lenni. A feltalálója után elnevezett, és a török kormány által két példányban megszerzett «Nordenfeldt-csónak» eddig állítólag a legcélszerübb buvárhajók egyike, de azért ez sem tökéletes, s fő hibája mint minden eddig kipróbált buvárhajónak abban rejlik, hogy a viz alá merülve nem képes elegendő gyorsaságot kifejteni. E csónak britannika szivar alaku, 30,5 m. hosszu, 3,6 m. szél. s 160 tonna vízsullyal biró acélhengertest, mely különben mint egy torpedó-naszád van berendezve, de az alámerülés alkalmával különféle nyilásai vizmentesen elzárhatók. P zárt medence, melyben a forrásponton jóval tul melegített viz van. A viz felszinén való menet közben e medencében és a kazánban G egyenlő magas és állandó gőznyomást tartanak, illetve fejlesztenek, mely célból Q, a gőzlehütő készülék, a kazánból áttóduló gőzmennyiséget vizzé változtatja és egyidejüleg a medence vizét is melegíti. Midőn a csónak a viz alá merül és a kazánnak fütése megszünik, a P medencében gyüjtött gőznyomás, illetve erő szolgál a gépezeteknek további hajtására. A kazánban és a medencében együtt 30 tonna viz van, a gőznyomás pedig az alámerülés pillanatában cm²-kint 10,5 kg. S´ két merőlegesen dolgozó csavar h külön gépezetekkel, melyek a viz alá merülést eszközlik, mig az előremenetelt a g gép által hajtott A csavar, a vizszintes irányban maradást, illetve az abból való szükséges kitérést, két vizszintes irányban fekvő, de különben mozgatható uszonylapát. B kormánylapátok az oldalmozdulatok eszközlésére; szelep, mely a viz felszinén való menetben a kazántüzet éleszti és a csónak-kamarákba friss levegőt nyom; a füstkamara, m m₂ kazántűznek, a kéménylábaknak az alámerülésnél légmentesen záródó ajtói. Az üvegkupolával ellátott vezérlő toronyban vannak a gépeknek, valamennyi kormánylapátnak, a jeladó készülékeknek és más gépműszereknek kezelő emeltyűi és szelepei, ugyhogy azokat maga a parancsnok, kinek helye a toronyban van, sajátkezüleg kezelheti. S a torpedó lancier-készülék két torpedóval. A vizkamarák, melyek annyi vizmennyiséget vesznek fel, hogy telt kamarákkal a csónak egészen a torony alsó körületéig süllyed, uszó- képessége azonban még mindig marad. Szükség esetén a vizkamarák szivattyuk által rövid idő alatt kiüríthetők. A járműnek berendezése és nagy uszóképességénél fogva a forgó csavaroknak egyszerű megállítása, még telt vizkamrákkal is elegendő arra, hogy a csónak a viz felszinére emelkedjék, illetőleg csak az egyik vagy másik S´ csavarnak működtetése a csónak hossztengelyének rendes körülmények között levő vizszintes irányán - eltekintvén a W uszonylapátoktól - is változtathat.

E B. előnye a többiek felett abban mutatkozik, hogy az alámerülési állapotba helyezve, menetközben, ugy a viz alatt, mint a felszinen, az irányváltoztatás, sülyedés vagy emelkedés, a csónak sulyának magának, vagy az egyenletes megterheltetésnek változtatása nélkül (azaz a viznek beeresztése és kiszivattyuzása nélkül) eszközölhető. A csónakban lévő légtér elegendő nagy, hogy a legénység addig, mig a P medencének hajtó ereje tart, lélekzési nehézségeknek kitéve ne legyen, ez okból levegő-előállítási készülékek nem léteznek. A csónak, melynek legénysége 8-9 ember, állítólag 10 órán át maradhat a viz alatt és annyi szenet képes felvenni, hogy a viz felszinén haladva, óránkint 12-14 tengeri mértföld sebességgel, 900 t. mértföldet futhat meg, viz alatt haladva azonban csak 8 t. mérföldet haladhat óránkint. Hogy a csónak buvárszolgálatát megkezdhesse, a kazántűz ajtaját n, aztán pedig a kémények levevéve után a kéménylábaknak üregeit o kell vizmentesen elzárni. Egyidejüleg a vizkamarák T vizzel töltetnek meg, minek folytán a csónak uszóképessége a szükséges mértékig csökken. ha ez megtörtént, már csak a toronykupolának hermetikus elzárása szükséges, hogy a csónak megkezdhesse viz alatti utját. Az S´ két csavarnak mozgásba hozatala a csónakot a viz alá huzza és kellő számu forgás mellett, szabályozható mélységben tartja. A gép által hajtott A csavarnak megfelelő forgása következtében a csónak előre vagy hátra megyen és a lapátok által járat irányában kormányozható. A csónak parancsnoka fejével az üveg-kupola alatt, emelkedett helyen áll, ahonnan mig a csónak a viz felszinén halad beláthatja a csónakot környező viztért, alámerülve azonban a menetirányt illetőleg csak az előtte fekvő iránytűre van utalva. Miután a viznyomás minden 10 méter mélység után egy légköri nyomással nagyobbodik, a B. acélból épülnek, hogy igy a mélységgel növekedő viznyomásnak ellentállhassanak. 1850. a németországi kieli kikötőben kisérleteket tevő Bauer mérnök által épített buvárhajót a viz összenyomta s az többé nem emelkedett a viz felszinére.

Forrás: Pallas Nagylexikon