Bűvészet

v. szemfényvesztés (Magie, Prestidigitation, Escamotage, Schwarzkünstlerei, Taschenspielerei), az a kézi ügyesség, mellyel sikerül valakit egy tárgy holléte felöl megtéveszteni. Nagyobb tárgyak elő- vagy eltüntetésére a bűvészek készülékeket (Apparate, appareils) szoktak használni. Ilyen bűvészeti készülékek előálíttására külön gyárak léteznek Németországban Hamburgban, Franciaországban Párisban. Ezek csinálják azokat a nagy papirosból készült kockákat tokjaikkal, a kristály bokálokat fémfedőikkel, a rézkarikákat, az aranyhalakkal telt tálacskákat s azokat az ezer formáju és szinü szalagokat, égő lámpácskákat, selyem zsebkendőket, szivarokat, virágcsokrokat stb., melyek egy kalapból oly nagy halmazban vándorolnak ki. Az ilyen készülékek legnagyobb részét azonban a közönség már ismeri s igy az ezek segítségével dolgozó bűvészek már csak a társadalmi alsóbb osztályoknál találnak tetszésre. A bűvészettel a legrégibb népeknél találkozunk, különösen nagy becsben álltak ezek a Keleten. Hajdan az ind, persa és arab bűvészeket nálunk is megbámulták, de csakhamar bebizonyosodott rájuk, hogy európai kollégáik ügyességben s különösen sokoldaluságban tultesznek rajtuk. A bűvészeti oktatás azonban még ma is az ugynevezett arabs serleg-játékkal kezdődik. Három kis fémserleg és négy feketített parafagolyócska szükségeltetik ezen százféle alakban bemutatható, tisztán a kézi ügyességen nyugvó mutatványokhoz. A kis golyócskákat « escamotte » -nak hivják, innét az escamoteur elnevezés.

A modern bűvészek fötárgyai a kártyamutatványok. Ezeken hihetetlen ügyességet lehet kifejteni. A kártyák kicserélése (sanzsirozása) az u. n. «volte»-tal történik, mely abból áll, hogy a játszma alsó fele a jobb kéz hüvelyk és közép ujjaival rézsut tartatik, mig a bal kéz négy ujjával a kártya felsö része az alsó rész alá billentetik; ezen manipuláció által az alsó és felsö kártyák a középre jönnek, honnét egy második volte-tal megforditott fekvésben ismét fel és le kerülnek. A volte-ot egy kézzel is lehet ütni és pedig oly gyorsasággal, hogy a legélesebb szem sem veszi észre. - A kártyadobás tisztán ügyesség, épp ugy a recuséval való hajítása a kártyának. 10 méterre fel lehet dobni egy kártyát, úgy, hogy az a levegőtől tartva, a kiindulásakor kapott sodrás folytán rézsut, szépen visszajön az ember kezébe. A bűvészektöl régente használt büvészbot (Zauberstab) ma már kiment a divatból, úgy a különféle szólamok, mint «changez, passez! » Ugy az egyik mint a másik csakis a figyelem elvonására szolgáltak. Az ügyes büvésznek minderre nincs szüksége. Fürge járás-kelés, célzatos, de szellemes csevegéssel jobban és mi fő: maradandóbban félre lehet vezetni a legéberebb szemlélőt is, mint az ílyen közönséges eszközökkel. A modern bűvészet megteremtöi Hermann, Hofzinser, Robert-Houdin stb. voltak. Mind elhaltak már. Robert-Houdin szinházat is épített Párisban, mely a Boulevard Montmartre-on ma is létezik és benne minden este bűvészeti elöadásokat tartanak. Ugyancsak Robert-Houdin több könyvet is adott ki s az, aki a bűvészetben bővebben akarja magát tájékozni, haszonnal olvashatja ezeket. Magyarul megjelent: A mágyiás ezermester, melyet Eckartshausenből, Philadelphiából és Wagner János Mihály irásaiból, a társaságos víg mulatságnak, s időtöltésnek okáért és a babonaság, kisértés, büvölés, bájolás mesterségében vetett erős hitnek meggyengítése kedvéért egybeszedett és magyar nyelven kiadott Czövek István (1 rézmetszettel; Pest 1816).

Forrás: Pallas Nagylexikon