Buxhövden
Frigyes Vilmos gróf, orosz hadvezér, szül. Magnusdalban,
Mohn szigetén 1750 szept. 14., megh. Esztlandban 1811 aug. 23. A pétervári
hadapród-iskolában növekedett s 1769. a török háboru alatt tiszti rangot
kapott. Már 1789. tábornoki rangra emelkedvén,,1790. Finnországban a svédek
elleni. 1792-94. pedig a lengyel háboruban tünt ki; II. Katalin 1795.
Lengyelország kormányzójává, 1793. pedig I. Pál cár Pétervár katonai
kormányzójává nevezte ki, de rövid idő alatt elvesztette uralkodója kegyét s
egy ideig Németországban tartózkodott, mig I. Sándor cár haza hivta s a keleti
tengeri tartományok főkormányzóságát bizta rá. Az 1805. háboru alatt vezére
volt a 2-ik orosz hadtestnek, amely az austerlitzi ütközetnél a balszárnyat
képezte, s csak a jobb szárny visszavonulása után volt kénytelen ő is hátrálni.
1806. egy hadtest éIén Poroszországban volt, de a pultulszki ütközet után,
amelynek elvesztését neki rótták fel, kénytelen volt a vezérséget Benningzennek
átadni, de amelyet az eylaui ütközet után ujra visszanyert. A svéd háboru
kitörése után 1808. Finnországba ment s ezt tiz hónap alatt teljesen
meghódította. E hadjárat fáradalmaitól nagyon kimerülvén, a béke megkötése után
nyugalomba vonult. II. Frigyes Vilmos. 1795. a porosz s l. Pál 1797. az orosz
grófi méltóságot adományozták neki.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|