Buza

1. János tanár szül. Szt.-István-Baksán, Abauj-Torna vm.-ben 1848 ápr. 29. A gimn. és teol. tanfolyamot Sárospatakon végezte s 1870. a segédlelkészi vizsgálatot is kiállotta. Ekkor azonban a tanári pályára szánta magát s a pesti egyetemen két évig különösen a terményrajzi tudományokat hallgatta. 1872. a sárospataki főiskolához a természetrajz tanárának választották, ahol máig is működik. Több sikerültebb iskolai tankönyvén (természetrajz népiskolák részére, állat-, növény- és ásványtan középiskolák számára) kivül Kultivált növényeink betegségei (Budapest 1879) cimü munkája méltó említésre, melyet a K. M. Természettudományi Társulat a Bugátféle pályadijjal (300 frt) jutalmazott és ki is nyomatott. A Sárospataki Lapoknak több év óta főmunkatársa. Sajtó alá rendezte A simonyii és darnyai egyházak történetét (1889). Dr. Soltész János felett tartott emlékbeszéde külön füzetben is megjelent S.-Patakon (1880).

2. B. Sándor, teologus, szül. Munkácson, Bereg vmegyében 1848 nov. 11. Középiskoláit Szatmárt a teologiát a pesti egyetemen végezte. 1873. misés pappá szenteltetett föl. Jelenleg Szatmárt a püspöki papnevelőben mint az egyházjog és egyháztörténet tanára működik. Népies költeményeket irt Beregi Sándor néven. Munkái: A reménység könyve Marschal V után ford. Eger 1872 (2. kiad Szatmár 1882); A keresztény család teologiája, Pest 1873 (Ford. németből); Legfontosabb illemszabályok, különösen papjelöltek számára. Schönfeld F. után ford. Budapest 1873; Az élet titkai. Ungvár 1876; Az irgalmas nővér. U. o. 1876 (Werfer A.. után ford. beszély); A vén lantos. Eger 1885 (Versezet Beregi Buza Sándor néwel); A megváltó. Szatmár 1885. (Költ. 2. k. U. o. 1890:)

Forrás: Pallas Nagylexikon