Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
búza corn
búza wheat
búzacsíra wheatgerm
búzaérő kör... hasting pea...
búzaköszvén... gout
búzatábla cornfield
búzával val... putting und...

Magyar Magyar Német Német
búza Weizen (r)
búzavirág Kornblume (...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Búza

(növ. Triticum Tourn.), A pázsitfélék füve a tarackon kivül, de az Aegilops-szal együtt 15 faja van a Földközi tenger mellékén és Ázsiának Ny-i részén. Kalászkái szélesen lapítottak, 3-4 viráguak s a kalász tengelyének kimetszéseibe magánosan lapított oldalukkal támaszkodnak. A virágok közül egyik-másik meddő szokott maradni s a kalászkákból vagyis füzérkékből rendesen 2-3 ritkán csak egy mag lesz. Pelyvái szélesek, élök kiemelkedő, hegyes v. szálkahegyü. Az alsóbbik toklászon hosszabb v. rövidebb szálka vagyis bajusz (arista) van, e szerint a B.-nak szálkás v. bajuszos és tar-, tariska v. szálkátlan fajtáit szokás megkülönböztetni. Ezenkivül arra is tekintettel vagyunk vajjon a virágpelyva vagyis toklász zab módjára takarja-e a szemet v. nem. Az ilyen toklászos B. neve tenkely (l. o.). Ennek még a kalásza is többnyire lapított és törékeny, s egy füzérkéjéből csak 1-3 mag lesz. Ha a buzaszem szabad vagyis a toklászából kipereg, a kalász tengelye nem törékeny.

A legrégibb termesztett növények egyike. Termesztését már Egyiptom legrégibb emlékei igazolják. A khinaiak Kr. e. már 2700 esztendővel előbb termesztették. A görög mitosz szerint Enna és Szicilia mezőin honos. Theophrastos a szálkás nyári B.- t ismerteti, a tar-B. később ebből származott volna. Európában Heer tanusága szerint a svájci és felsőolaszországi tavak mellékén a legrégibb lakosoknak, körülbelül a trójai háboru korában apró szemü, a mai buzával meg nem egyező B.- jok volt, melyet a római hadjáratok idejéig termesztettek. A B.- nak neve van már a legrégibbb nyelvekben (khinai, szanszkrit, héber, egyiptomi stb.) Nem igen gondolható, hogy a B. eredetileg és vadon messze földeken elterjedt növény lett volna, mert különben itt-ott vad állapotában ma is található lenne. A buza termelése tehát sokkal ősibb lehet mint e nyelvek eredete, másrészről a B. őshazájánák is azt a vidéket kell gondolnunk, ahol legelőször emlegetik. A legrégibb irók közül Berósos, Nagy Sándor kortársa, és Strabón beszélik, hogy a B. Mezopotámiában és India Ny-i részén vadon terem. Még Olivier is erősítí, hogy 1807. a török birodalomban utazván, a B.-t és tenkelyt Mezopotámiában vadon látta. Ez egyáltalában megfelel annak a vidéknek, a hol a B. hazáját a hagyományok alapján általában gondolhatjuk. Innen terjedt volna el K-re Ny-ra, de már réges-régen, sőt erről az időről történeti bizonyítékunk nincs. A másik három B.-faj, lehet, termesztés utján a közönséges B.-ból támadt, v. ezek valamelyikét kell a ma élők ősének tekinteni. Az angol B.-t már az egyiptombeliek is termesztették, Plinius idejében már a rómaiak is ismerték. Minthogy azonban ez a faj Indiában ismeretlen, hazájának inkább a mediterrán vidék Ny-i és D-i részén kell lenni.

A B. lisztje a kenyér- és tészta-nemeken kivül még arcpornak, ostyának, csiriznek, a több csiriztartalmu fajta makaróninak stb. is használatos, B.-dara és B.-griz és korpa is lesz belőle, sőt a sör- és szeszfőzéshez is használják. Lisztjéből lesz a B.- keményítő (farina tritici), melyet sokféleképen, orvosilag is használnak. Szalmájával a jószágot is etetik, de szalmakalapot is fonnak belőle, s erre a célra Toscánában hosszu szálkás fajtát (toscánai kalap-B.) vetnek. Ennek a szalmája a sűrü vetésben és középszerü földben annyira elgyengül, hogy a legfinomabb fonásra is alkalmatos, sőt papirost is gyártanak belőle. A buza a kereskedelemnek is nevezetes cikke, még pedig nemcsak belföldön, hanem a kikötőkben is. B.- szállító országok É.-Amerika, Oroszország déli része (Odessza), a dunamelléki fejedelemségek, Magyar-, Lengyel- és K-i Németország, sőt már Chile is szállított B.-t az európai piacra. Leggazdagabb buzamagtárai most a földnek É.-Amerika és hazánk. A tarack is a buza alneme v. rokon génusza. Török v. indiai B. l Tengeri, Isten B.-ja I. Boglárka, Fekete B. l. Csormolya, Vad B. l. Vadóc, Abajdóc-B a. m. feles v. kétszer-B., tatár B. l. Tatárka és Pohánka.

A B.- nak több faja van, de hogy hány, arra nézve a botanikusok véleménye nagyon eltérő, legáltalánosabb a következő beosztás.

A) Csupaszbuzák. A mag a csépléskor a polyva közül kihull. 1. Közönséges B. (Tr. vulgare L.) 2. Hasas vagy angol B. (Tr. turpidum L.) 3. Keményszemü vagy üreges B. (Tr. durum Desf.) 4. Lengyel B. (Tr. polonicum L.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is